Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

III. A társgyülekezet

— 14 — III. A tdrsg\?ülel<ezet. (1730-tól 1757-ig.) Nemes-Pátró községtől nyugoti irányban, 1 2 órányi távolságra, a kanizsa-zákányi ut mentén egy kies völgyben fekszik Surd falu. Itt is már a reformáczió hajnalán alakult evangelikus gyülekezet, melynek már az 1659-ik évben volt lelkésze: Perlaky György személyében.l) A közeli szomszédság és az evangeliomi szeretet ugy hozta magával, hogy a surdi és a ns.-pátrói evangelikus gyülekezetek jó egyetértésben és bizonyos szorosabb összeköttetésben éljenek egymással. Az egyik gyülekezet hivei gyakran rá voltak utalva ä másik gyülekezet lelkészének és tanítójának szolgálatára, különösen az üldöztetések szomorú idejében, mikor majd az egyik, majd a másik gyülekezetből űzték el, a vallási türelmetlenség által vezetett emberek az evange'ikus lelkészeket és tanítókat. Bár III-ik Károly magyar király uralkodásának kezdetén a török uralom alól felszabadítottak iránt vallási ügyekben engedékenyebb volt, mégis türelmetlen r. katholikus papok által szítva már az 1715 ik évben megindul itt is az evangelikus templomok és iskolák elvétele, a lelkészek és tanitók elűzése. Ekkor a surdiak a nemes* pátrói lelkészek szolgálatával éltek, mi arra mutat, hogy a ns.-pátrói nemesség, erőt merítvén a királynak kedvezéséből (abban az időben nyerte az uj nemesi levelet) bátran lobogtatta az evangeliumi hit zászlóját. De a támadók nem hagytak ám fel a támadással. Hivatkoztak arra, hogy már 1714-ben meg lett a protestáns lelkészeknek az artikuláris helyeken kivül való istenitisztelet tartása tiltva. Nemes-Pátró pedig nem lett ártikuláris gyülekezetnek elismerve. Azért látták jónak a pátrói hivek, hogy mint társgyülekezet Surdhoz, az ártikuláris helynek elismert gyülekezethez ragaszkodjanak, hogy igy a támadást annál inkább visszaverhessék és evangelikus hitükben megállhassanak. 1; L. Özaloky E. Vázlatok a surdi ev gyülekezet történelméből.