Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.

III. Nagy-Geresd

10 Páll György, iványi lakos; 54 é. Tudja a Prédikátornak Szemerében való lételét alkalmas időtől fogva, de valóságossan hogy hány esztendeje lehet, mióta ott vagyon, azt nem tudja. N. Nagy Anna, szemerei lakos, 65 é. Tudja, Bécs megszállása alkalmatosságával (168 2. jul. 14.) Tököly idejében, hogy ugyanannak követjei által rendeltettek biztosok u. m.: Mesterházy Péter és Kis Miklós által foglaltattanak el hatalmasul Sopron vármegyében a Répcze mellett levő templomok és azutátul fogva annak ereivel ugy birták és birják is a Lutheránusok. Hallotta másoktul, hogy szemerei prédikátor a pápista ünnepek megülését meghagyta volna. Ns. Torony Mária, 43 é. szemerei lakos. Tudja Magyarósy János iskolamestert a török háború előtt Szemerében mesterül szolgálni. Aláirva: Paulus Nagy jud. Cottus Sopr. Joannes Szabó jurassor I. Cottus Sopr. Steph. Simaházy jur. Cottus Sopr. — S végül a hitelesitési záradék s pecsét. Csepregh 1721 mart. 16. Ladislaus Csery jud. Cottus Sopr." A fentebbiekből, a négy első tanú vallomása alapján bizonyos az, hogy Nigri eltávozása u t á n (1676.) t ö b b plebanus nemvolt se Geresden se Ns. Ládonyban, hanem mind evang. lelkészek s tanitók voltak. Ennek ugyan ellentmondani látszik a 6-ik tanú vallomása, mely szerint „Bécs megszállása alkalmatosságával (1682 jul.) Tököly biztosai foglalták el a Répcze mellékén levő templomokat;" — ez azonban nem zárja ki, hogy Ns. Ládony s N.-Geresd ne lehetett volna már előbb, Tököly biztosainak támogatása nélkül is templomainak birtokában. Sőt, miután Nigri után több plebánus itt nem volt, bizonyos, hogy Ns. Ládony és N. Geresd 1676 óta folytonosan birta templomait. Lehet, hogy Tököly biztosai több templomot (köztük a szemereit is) visszafoglaltak, melyeket már az 1681. soproni országgyűlés előtt, vagy az a 1 a 11 vettek el a katholikusok; de a ns. ládonyi s nagy-geresdi templomokat visszafoglalniok nem kellett, mert azok úgyis az ev. birtokában maradtak. Ezen véleményt csak megerősiti az alább közlendő Károly-féle rendelet, mely minden módon azt akarja bebizonyitani, hogy az emiitett két templomot (1681 után) csakugyan Tököly biztosai — tehát erőszakos forradalmárok — foglalták el, hogy igy azoknak visszaadását a kath. részére, a törvényes s jogos eljárás színezetével lássa el. Ez okmányból világosan ki fog tűnni, hogy N. Geresd és Ns. Ládony, a sopronmegyei községek közt oly sajátlagos helyzetet vivott ki, melynél fogva templomait, — az artikuláris templomok mellett is — sikerült megtartania, — ugy hogy e részbeni előnyeit, egészen külön királyi rendelet által kellett megsemmisíteni, Egyébiránt már az 1681. s 1687-iki országgyűlések hangulata s különösen az uralkodó I. Leopold ellenséges érzülete a prot. iránt,