Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

II. Anyagyülekezetté alakulás. — A gyülekezet első virágzásának korszaka.

7 II. Anyagyülekezetté alakulás. — A gyülekezet első virágzásának korszaka. Mérges anyagyülekezetté alakulásának ideje a 17. század 3-ik évtizedére esik. Ez annál nevezetesebb s meglepőbb, mivel ez időben már országszerte megindult a protestánsok üldözése. A vakbuzgó II. Ferdinánd s a hírhedt Pázmány korszaka ez, aki itt Győrmegyében is több prot. főúrat visszatérített a kath. egyházba. Győrnek a törököktől való visszafoglalása után kezdetét veszi e városban is az üldözés s a prot. vallásgyakorlat kiszorul a városból Révfalu-Pataháza, majd később az Újvárosba. S íme Mérges ezekben a nehéz időkben gondolt anyásodásra. Első ismert lelkésze, a trencséni származású Vadinyi András volt, aki előbb tanító volt itten. Az 1634. évi május 23.-án Pátka István és Kiss Gergely mérgesi lakosok megjelentek a csepregi zsinaton s a gyülekezet nevében (,,az egész sereg képében") Vadinyit lelkészüknek kérték, aki az eskü letétele után ott nyomban felhatalmazást nyert a szentségek kiszolgáltatására s a lelkészi teendők végzésére; felavatása azonban csak a következő évi csepregi zsinaton történt meg s ugyanakkor írta alá hitvallási iratunkat az „Egyezség könyvét" (Formula Concordiae) is. E könyv a kálvinizmussal s egyéb prot. felekezetekkel szemben a szigorú lutheri tant tartalmazza s egyházunk minden lelkészétől megkövetelte annak aláírását és megtartását. Vadinyi András 1646-ig volt mérgesi lelkész, utódja a Trencsén melletti Hanzlik falváról származó Vadinyi Ferenc volt, aki az előbbinek közeli rokona, vagy éppen testvére lehetett. Mérges későbbi lelkészei között is találunk tót származásuakat, akik itt mind jó magyarokká váltak. Vadinyi Ferenc előzőleg Bakonytamási lelkésze volt és szintén az 1635. évi csepregi zsinaton írta alá hitvallási iratunkat s 1646—49-ig működött nálunk s mint mérgesi lelkész vett részt az 1646. évi püspökválasztó nénes büki zsinaton. Innét a vasmegyei Zsédenybe költözött, ahonnét 1660 május 26.-án írt levelében panaszolja Muzsay Gergely püspöknek, hogy őt és társait Csepregen való átutazásukban az ottani plébános, Szakonyi János és annak 5 cinkostársa lesből megtámadta, a szekérről lerántotta, földhöz vágta és csaknem halálra verte, csak azért, mert az ő tudta és beleegyezése nélkül merészelt a városba belépni. Mérges 3-ik lelkésze Edvy Illés Gergely, a hitéért vértanúságot szenvedett prédikátor volt, akit 1649-ben avattak fel ide lelkésznek s az 1651. évi népes szakonyi zsinaton is ezt a gyülekezetet képviselte. Illés Gergely régi nemesi család sarja, mely eredetét a 15-ik szazadig vissza tudja vinni s melynek régi lakóhelye a vasmegyei Kolta volt. Az 1595. évben elhunyt Illés Ferenc fia, Balázs a török