Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.
I. Mérges legrégibb története. A reformáció első nyomai a községben.
5 el a községet, ugyancsak e családé volt a többek között Rábaszentmihály és Homoród község is, de úgy látszik a Pókyak ismét viszaszerezték, mert amidőn a vármegye az 1582. évben a török becsapások elhárítására és a Tóköz védelmére itt várat épített, annak első kapitánya Póky Mihály lett. E vár a községtől keletre, mintegy 200 ölnyire a Rába folyó mellett épült s 1683 évig fennállott, amidőn a községgel együtt elpusztította a Bécs ellen nyomuló török had. E vár kapitányait vajdának nevezték s egy 1720. évi feljegyzés a nevüket is felsorolja; ezek a következők voltak: Latos Péter, Göncz Mihály, Gesztessy, Keresközy, Farkas, Jókay Mihály és 1683 után Szilády János. Közülök csak ez az utolsó volt evang., a többi katholikus. Később több földesúri család szerez itt birtokrészt, kik közül nevezetesebb az Ostffy-család, melynek Téten és Homoródon is volt birtoka, 1698-ban Ostffy Mihály említtetik, mint földesúr. Az Ostffyak birtokrészét házasság útján utóbb a Vidos-család örökölte. Az 1750. évben készült kerületi névtár szerint azonban még az Ostffy-család bírja. Volt itt később birtoka a bezi-i Márffys a téti Kisfaludy-családnak is; Kisfaludi Sándor, a költő a mérgesi ménesből verbuvált 4 szürkén szokott berobogni Füredre és Keszthelyre. Később közbirtokosok birták a községet, kiknek birtokrészeit Szabó Kálmán, győrmegyei főispán vásárolta össze, most pedig Hilbert Ferenc tulajdonában vannak azok. Mérgesnek a reformáció előtti egyházi viszonyairól, feljegyzés hiányában, nem sokat tudunk. Ez időszakban sem Mérgesnek, sem Szentmihálynak temploma nem volt, mindkét helyen az evangélikusok építették az első templomot. A reformáció, különösen pedig Luther tanai Győrmegyében a mohácsi vész utáni időben rohamosan elterjedtek; sem a háborús idők, sem a kath. klérus és püspökök nem tudták terjedését feltartóztatni. Hatalmas főúri pártfogói akadtak megyénkben is a reformációnak; ilyenek voltak: az ősrégi Héderváry-család, mely nek a Szigetközben s Tóközben voltak hatalmas birtokai, továbbá a Czobor- s az enyingi Török-család, mely Győrmegye déli és nyugati községeiben volt földesúr. Ilyenek voltak a Nádasdyak, akiknek védelme alatt Szentmihályon, Homorádon stb. alakult gyülekezet. Buzgó pártfogót nyert egyházunk az Ostffyakban s a Pokyakban is, akiknek védelme alatt oly rohamosan terjedt a reformáció, hogy a 17-ik század elején egész Győrmegyében alig volt található egy-két kath. pap. Azokban a községekben is, amelyeket a török meghódított s huzamosabb ideig bírt, az ev. vallás volt az uralkodó. A vármegye délkeleti részén a református vallás terjedt el nagyobb mértékben. A megye nagy része a 16. század végén török kézre jutott; Muzsay Gergely püspökünk 1671. évi összeírásában még 17 ilyen hódoltsági gyülekezetet sorol fel. Ilyenek voltak a szomszédságban: Koroncó, Rábaszentmihály és Tét is.