Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.

19 fontos harangot a halászok a regi vár mellett a Rábából húzták ki s bizonyára a vár harangja volt. A templom így Isten segedelmével felépült, de nem volt pap-és tanítólakás. A mérgesiek szerették volna visszaperelni az elvett parochiát a plébánostól, de ez nem sikerült nekik. Fentemlített Nagy Sándor fiskális 1784-ben sajnálattal adja tudtukra: ,,A mes-., terházat pedig nem nyerte meg kendtek, újat kell építeni." Egy váratlan fordulat azonban mégis hozzájuttatta őket régi épületeikhez. A szentmihályi plébános, Kiszovics Ferenc hajlandónak mutatkozott az épületek visszaadására 30 frt váltságdíjért. Az alku meg is kötetett, amint ezt a plébános 1789 február 16-án kelt nyugtája bizonyítja s így elődeink újból birtokukba vehették régi, kedves épületeiket s a hozzájuk tartozó 1 kat. holdnyi fundust. Turchányi nagy elismeréssel nyilatkozik a plébános jóakaratáról; így tette jóvá az utód az elődök vétkét. A jó viszony a szentmihályi plébánosok s az ev. hivek között egészen a legújabb időkig fennállott s ennek tulajdonítható, hogy a harangok és a temető használata most is közös e községben. Visszavásárolván a parochiális fundust, még az 1789. évben lebontották a régi roskatag épületet s új tágas lakást emeltek helyérc, tömésfalakra s nádtetőre, kelet felé néző homlokzattal. Turchányi lános 1792. évig a tanítást is végezte; ekkor azonban a gyülekezet tanítót választott Györkös Mihály személyében s annak részére lakásul átadta a parochiális telek keleti oldalán az 1780. évben felhagyott régi temető mellett fekvő zsellérházat, amelynek helyére az 1822. évben emelt az egyház új, tágasabb épületet, tömcsfalakra s nádtetőre. Mivel az 1826. évben a tanítói állás hosszabb ideig üresedésben volt, Turchányi utódja, Szabó Pál a gyülekezet beleegyezésével ezt az újabb épületet foglalta el. A lelkész javadalmazása az 1787 január 28-án kiállított s Tóth István bíró, Németh János esküdt, Gősi János kurátor s Kámán András elöljáró által aláírt hiványban van megállapítva s amely készpénz, buza, rozs, fajárandóságon kívül 13 hold 304 öl szántóföldből s 6 hold 334 öl rétbői állott, melyet a hivek tartoztak megmunkálni. A tanító javadalmi földjei 9 hold 419 ölet tettek ki. A javadalmi földek a kenderföldi, malomszeri, kigyófeji, külső és belső irtási, öreg csákányi homoki s tüskési dűlőben feküdtek, a rét pedig az öreg Rába mellett. A tanító volt egyszersmint a község jegyzője is az 1888. évig s ezért külön föld és pénzjavadalom járt. Harangozásért 2 mérő buza járt a tanítónak. A gyülekezet jövedelmét a perselypénz, önkéntes adományok, halászati részesedés s 3 hold 265 öl föld jövedelme képezte. Volt a gyülekezetnek jövedelme a fa- és nádtermésböl is. A lelkészi és tanítói fizetés pár szám szerint, az építkezési költség pedig birtokra, illetőleg telekre volt kivetve. Fontos mozzanat volt gyülekezetünk életében Rábaszentmihály csatlakozása az 1787. évben. Rábaszentmihály valamikor vi-