Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.

20 rágzó ev. község volt, mely a buzgó evang. Nádasdy család pártfogása alatt már 1540 körül elfogadta a reformációt. Ide tartozott a szomszédos Homorod is, az evang. Ostffy család birtoka, amely azonban 1609-ben elpusztult. Ez időben Szentmihály is a töröknek behódolt hely volt s Nádasdy Pál birtoka. Az 1627. évben is említtetik a falú, mint olyan hely, melynek evang. temploma és papja van, de ez évben a török elől menekülve a lakósok, pusztán hagyták a falut. Az 1671. évi összeírásban még ott szerepel a község neve a 17 hódoltsági gyülekezet között. Első ismert lelkésze Szeredv Mihály volt, akit még az 1612. évben Mosontétényre avattak fel lelkésznek, innét Mihályiba, majd 1631. évben Szentmihályra került. Az akkori rábaközi esperes, Körösi Mihály szill-i lelkész, aki hivatalában igen szigorú, sőt kegyetlen ember volt, nevezett szentmihályi lelkészt valami csekély vétségért hajdúkkal kísértette a bíró házához és elzáratta. De emiatt az esperest felfüggesztették hivatalától. A következő ismert lelkész Horváth György volt. akit az 1645. évben Szentkirályra avattak fel lelkésznek s aki 1651. évben került ide. Nádasdy Ferenc földesúr hitehagyása után Szentmihályon is elkezdődött az evangélikusok üldözése. Muzsay Gergely, püspök összeírásában azok között a gyülekezetek között szerepel, melynek templomát elvették, de utóbb visszaadták. E templom azonban később a török világban elpusztult. A török háborúk után Szentmihálv Eszterházv Pál nádor tulajdonába ment át, ami végzetes volt az itteni ev. gyülekezetre s 1700 körül maga után vonta a gyülekezet pusztulását. Lacza János győri kanonok 1698. évben itt is tartott egyházlátogatást, melynek jegyzőkönyve szerint temploma már nincsen a községnek, csak tanító működik itten, Solnay Pál, csekély latinságú, akit atyja, ki lelkész volt, csak otthon tanítgatott s akit a földesúr engedelme nélkül hoztak be a faluba a jobbágyok. A helység bírája, a 60 éves Csuka János azt vallja, hogy ő még látta a templom romjaiból a falakat. A falú közepén van a temető. amelynek kerítése nincs; itt volt valamikor a templom is. A tanító jövedelme: 2 hold föld, melyet a lakósok müveinek meg, van egy rétje is, melyet a lakósok takarítanak le s amelyen 2 kocsi széna terem. Kap ezenfelül 12 köböl gabonát s a temetéstől 25 dénárt, halottvirrasztásért, éneklésért 12—12 dénárt. Csak a könyörgéseket s a tanítást végezheti, keresztelni Tétre vagy Kónyba viszik a gyermekeket vallás szerint. Kap ezenfelül minden fogattal bíró embertől 1 kocsi fát, a harangozásért pedig házanként egy kenyeret s 5 dénárt. A harang lakása előtt van elhelyezve egy állványon. A falúban 25 ház van; a házaspárok közül 9 kath. 1 házaspár (Farkas János nevű) református, a többi evangélikus. A lélekszám 194. A győri káptalani levéltár adatai szerint az 1699. évben Eszterházy Pál nádor kapuvári tisztjeinek elnézése folytán (amiért a