Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.
IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.
18 Sopronban vcgezte. Az 1785. évben Kispécre választották meg tanítónak, egy és fél évi itteni működés után pedig mérgesi tanító, majd lelkész lett. Első neje Varga Eleonóra volt, aki azonban már 1809-ben, 32 éves korában himlőben elhunyt. Második felesége az akkori mérgesi tanító rokona, Doktorits Judit volt, n. Doktorits Pál és Fekete Erzsébet leánya. Első nejétől 4 fia született, 2 közülük kisded korában meghalt; Zsigmond fia Bőnyön gazdatiszt, Gábor fia pedig tési lelkész lett. Két testvére közül András Kapin tanító, György pedig oroszláni jeles esperes lett. A dédunokákban most is él még a derék papi elődök hithűsége s egyházszeretete. Turchányi lelkész legfőbb gondja volt a templom felépítése. A régi templom ekkor már csupa rom volt, déli felének egy részét ledöntötte az 1763. évi nagy földrengés a szentély boltozata is megrepedt s beomlással fenyegetett, északi falát pedig maguk a lakosok kezdték szétbontogatni, nem lévén reményük felépítésére. Környékét pedig zsellér házakkal építették be, csak a déli oldala maradt szabadon. A lelkész buzdítására az 1787. év tavaszán nagy buzgalommal fogtak hozzá a templom építéshez, önkéntes felajánlásokból mintegy 2000 frtot hoztak össze s még a tél folyamán megvásárolták az építőanyagot, szétbontották a régi vár falait s annak tégláit szintén felhasználták s oly nagy buzgósággal folvtatták e szent munkát, hogy ez évi Szentháromság utáni XIII. vasárnapon már az új templom falai között tarthatták az első istentiszteletet, felavatása pedig 1788. évi vízkereszt napián történt meg. Kiss Zsigmond téti esoeres tartotta az első prédikációt, a másodikat a helybeli prédikátor, ünnepi verset pedig Németh Ádám felpéci prédikátor mondott. A templom a réginek az alapján épült a régi falak meghagyásával, hossza 6 2/ 6 öl, szélessége 3 4/<> öl, magassága 2 l/2 öl volt, padlása gerendás, tetőzete cserép, elöl tűzfallal, északnak s nyugatnak 1 — 1 ablak, délnek 2 ablak nézett. A nyugatnak néző bejárat védelmére egy kis cíntermet is építettek, amelyet később lebontottak. A vörös márvány festésű faoltár az Úrvacsora képével a szentélvben foglalt helyet, vele szemben a kórus az 5 változatú, kékrefestett orgonával. Az oltártól balra a templom északi sarkában volt a kékre festett s a 4 evangélista képével díszített szószék. Kívül a templom díszítésére a tűzfal mellé egy kis pirosra festett fatornyot építettek, de ezt, mivel azon át a szél a havat a padlásra hordta, később lebontották. Az 1811. évi nagy földrengés a templom tűzfalát ledöntötte s az magával vonta a tetőt is, úgyhogy tetemes költséggel újra kellett építeni. A templomnak délről 79 1/ 2 öl bekerített udvara volt s ebben állították fel 1795. évben, tölgyfa cölöpökre a haranglábat. Ugyanekkor önttettek Mendl Gáspár győri harangöntővel 66 frtért egy 110 fontos harangot, melynek felírása a következő volt: M. E. E. SZ. K. I. K.. N. J. B., P. GY., T. I., P. I. E. (A mérgesi ev. eklézsia számára, Kámán István kurátorságában, Németh János bíróságában, Pátka György, Tóth István, Pátka István esküdtségében.) A kisebbik, 36
