Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.
IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.
17 sőbbség nem találta elégnek a lélekszámot, hisz alig volt a községben 50 család. A hitbuzgó ősök azonban nem nyugodtak s minden fórumot megjártak s sokat jöttek-mentek, költöttek, hogy óhajtásuk teljesedjen. Akadtak jóakaratú támogatóik is. Ezek között a legbuzgóbb volt Nagy Sándor, győri fiskális s enesei birtokos, aki mindenben segítségükre volt s a levéltárunkban meglévő számos levelének bizonysága szerint több ízben eljárt érdekükben a vármegyénél, Nizsnyányszky bécsi ágensnél s a Csécsényben lakó Sibrik Antal alispánnál. Ez a Sibrik Antal híres alispánja volt a megyének, 6 hovas hintón járt s kengyelfutót is tartott. Leányát, Erzsébetet, Deák Ferenc, zalai birtokos vette nőül s az ő fiúk volt Deák Ferenc, a haza bölcse. Vidékünkön erősen tartja magát az a mende-monda, hogy Deák Ferenc nem Söjtörön, hanem itt a szomszédos Csécsényben születet, szüleinek egy itteni látogatása alkalmával, de mivel otthon keresztelték s anyakönyvezték, e dolog feledésbe ment. Említett alispán mindenben támogatta őket s igy ügyük jó úton haladt előre s hogy siettessék a dolgot, az 1785. évben Kozár György és Pátka István, mérgesi lakosok Bécsbe is felmentek s kérelmüket Őfelségénél is előterjesztették. A négy napos út s a négv napos bécsi tartózkodás, amint erről egy részletes költségjegyzék beszámol, 51 frt 96 kr-ba került a gyülekezetnek. Érdekes tétel e költségjegyzékben fél mázsa vaj, mellyel Kunszt ágens úrnak kedveskedtek. A bécsi instánciának meg is volt az eredménye, a következő évben a vármegye egy deputációt küldött ki, amelv bár a szükséges lélekszám nem is volt meg, de mivel a parochiális földeknek és réteknek birtokában megmaradtak elődeink, a felsőbbség fontosította esedezésüket s templomépítésre s prédikátor tartására az engedélvt megadta. Az erről szóló helytartótanácsi leirat Szerdahelyi Pál aláírásával 1786. okt. 17-én kelt s a gyülekezet levéltárában található. Erre azonnal meghívták Hrabovszky Sámuel szuperitendens urat Dömölkröl az istentisztelet s egyéb ügyek rendezésére, aki ádvent III. vasárnapján nagy sokaság előtt tartotta itt az első prédikációt; a másodikat pedig Körmendi János, malomsoki prédikátor tartotta. Torkos Ádám tanító 1786. évben Vönöckre távozott, majd később mint hántai pap halt meg. Helyébe meghívták Mérgesre Kispécről Turchánvi Jánost gyermekeik tanítására, vagyis inkább földjeik fölmérésére. Turchányi Jánost 1787. január 16-án Hrabovszky püspök több lelkész jelenlétében Téten lelkésszé avatta s a következő vasárnap Kiss Zsigmond téti esperes lelkészi hivatalába bekitatta. Ettől fogva 40 esztendőn át, haláláig gyülekezetünket szolgálta nagy hűséggel, általános tisztelettől s szeretettel környezve. Kiváló szervező, buzgó lelkipásztor volt. Sokat köszönhet neki Mérges, ö volt gyülekezetünk újjá szervezője. A kishontmegyei Osgyánban született 1764 márc. 25-én. Atyja, György, 1724. évben Oroszlánban halt meg ottani esperes fiánál. Alsóbb iskoláit Osgyánban, a felsőbb iskolákat pedig Modorban, Pozsonyban és