Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.

16 az árvizes évek miatt nem sokat törődtek azokkal s így a gyülekezet birtokában megmaradtak s jövedelmet is hajtottak. E földek nélkül II. József korában nehezen ment volna a gyülekezet újra alakulása. A környék megmaradt evangélikusai, a szentmihályiak, babotiak, mórichidaiak, bodonhelyiek, árpásiak a mérgesiekkel együtt Tétre jártak templomba s házi áhítatokkal s a Biblia szorgalmas olvasásával pótolták a nyilvános vallásgyakorlat hiányát. Ez időben Győrmegyében már csak 5 gyülekezetünknek volt papja (Tét, Felpéc, Kispéc, Csikvánd és Malomsok), de azoknak sem volt szabad a községből vidékre kimenni. Az ev. hívek a plébánosoknak fizették a stólát, párbért s türelemmel várták a jobb idők hajnalát, amely II. József trónrajutásával el is következett. IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása. A vakbuzgó s a kath. püspökök befolyása alatt álló Mária Teréziát fia, II. József követte a trónon, aki felvilágosult, jólelkű uralkodó volt s bár németesítő törekvései miatt a magyarok nem szerették, de egyházunkat örök hálára kötelezte, mert ő adta ki a türelmi rendeletet az 1781. év őszén, amely bár egyházunkat mindenben nem is helyezte vissza régi jogaiba, de mégis egy jobb, szabadabb korszak hajnalát hirdette. Legfontosabb intézkedése e rendeleteknek az, hogv ahol 100 család lakik, megalakítható a gyülekezet s felépíthető a templom. Már a következő évben nagy mozgalom indul meg egyházunkban; a kerület elrendeli, hogy az esperesek és a szomszédos papok járják be az elvett gyülekezeteket s indítsák meg az újra alakulás munkáját. Mérgesben 1782 ápril 29-én járt e bizottság s annak jegvzőkönyve sok becses adatot tartalmaz a gyülekezet múltjáról s akkori helyzetéről. A parochia még mindig a szentmihálvi plébános birtokában volt; akkor valami takács lakott benne 8 frt árendáért. A lélekszám 232. Hajlandók az újra alakulásra s templomépítésre. Az esperességi pénztárba rendesen fizetik járulékaikat. Ugyanekkor nyilatkoznak, mit hajlandók fizetni a leendő tanítónak. Miután tanító tartására az engedélyt a vármegyétől még ez őszén megnyerték, meghívták Vadosfáról Torkos Ádámot, akit bérelt lakásban helyeztek el s ugyanott történt a tanítás is. Hő óhajtása teljesedett ezzel a gyülekezetnek, mert ekkor már kevesen tudtak írni-olvasni; az e korból származó okiratokon az aláírást nagyobbára már csak keresztvonás helyettesítette. A gyülekezet óhaja ígv részben teljesedett, de volt egy nagyobb, nehezebb óhajtása is: felépíteni romjaiból a templomot s lelkészt választani. De itt már komoly akadályok voltak. A fel-