Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

III. A gyülekezet története, a XVIII. század első felében. A vallásgyakorlat megszüntetése 1756-ban. Mérges mint Tét filiája.

14 jámbor férfiú, akiről már a bezi-i jegyzőkönyv is elismerően írja: „Ama licentiatusi hivatalban érdemesen folytatta dolgát, míglen itt helységünkben tartózkodott." Mérgesben is köztiszteletben és szeretetben állott hivei előtt s ez a jó viszony haláláig megmaradt közte és hivei között. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak róla. Egy katholikus egyházlátogatási jegyzőkönyv is maradt fenn ebből a korból, az 1748. évi márc. 20-ról, melyet Nagy Mihály mezőörsi plébános és esperes végzett s amely szerint a templom igen erős épület, melynek bolthajtása a tető alatt húzódik, építésének idejére nem emlékeznek, hossza 6 öl, szélessége 4 öl. Kétes, hogy a katholikusoké volt-e valamikor. Eretnek, pap vagy prédikátor nincs, csak tanító. A község nem artikuláris. A katholikusok között 11 gyónó személy, 5 kiskorú van, az evangélikusok közül 79 felnőtt, 40 kiskorú. Az ev. tanító lakása a legjobb karban van. Javadalma: 2 hold föld, 7 szekér széna, minden igavonóval biró embertől 1 szekér fa, minden pártól fél mérő gabona, összesen 14 mérő s 12 frt készpénz, halottkíséréstől 12 dénár. A jegyzőkönyv megrágalmazza az itteni evangélikusokat, hogy a katholikusokat bántalmazzák s kivándorlásra kényszerítik, az idegeneket pedig nem engedik letelepedni. Ugyanebben az évben Fábry Gergely, vadosfai lelkész, ker. jegyző és Németh Sámuel téti esperes is végeztek itt egyházlátogatást, kik az egyházlátogatás közben Téten súlyosan megbetegedett Perlaky József püspök helyett járták a gyülekezeteket. Mérgesen márc. 2-án járt e bizottság s mindent rendben talált. A tanító ellen semmi panasz nem merült fel s ugyancsak a tanító is dicsérte a hivek buzgóságát a templomlátogatásban. A jegyzőkönyv szerint a községben csak egy kath. család van, a Sovány család. Turzó János haláláig gyülekezetünket szolgálta, 1754. május 16-án halt meg, hiveinek nagy fájdalmára. Hogy nem csupán a lelkiekben volt hü pásztora a népnek, hanem a gyülekezet anyagi ügyeivel is törődött, ezt egy régi jegyzék bizonyítja, mely szerint halálakor a gyülekezetnek egy kis tőkéje és kamatra kiadott pénze is volt. Turzó János idejében a gyülekezetet vallása gyakorlásában még senki sem háborgatta. Pedig gonosz idők voltak ezek; a Répce mellékén, a Rábaközben, Kemenesalján sorra elveszik a gyülekezeteket s templomokat, az 1731. évi hírhedt Károly-féle rendelet pedig újból rengeteg zaklatás és üldözés forrása lett s erre támaszkodva a még fennálló kevés számú győrmegyei gyülekezet felett is meg akarják húzni a halálharangot. A kisbabotiaknak önmaguknak kell lebontani imaházukat, majd 1749-ben elveszik a győriek újvárosi templomát, majd sorra kerülnek a tóközi községek is, Bezi, Kap

8! s Réti. Alig egy és fél év múlva Turzó János halála után, ez a sors érte Mérgest is. Turzó János utódja Rogáts Pál tanító volt, akinek hányt-vetett élete hü tükre annak, mit kellett ez időben szén-