Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

II. Anyagyülekezetté alakulás. — A gyülekezet első virágzásának korszaka.

11 tet tartalmaz Turchányi János emlékirata arra nézve, miképen tartották az istentiszteletet hithű elődeink a templom leégése után. Nyári időben zöld ágakkal födték be a puszta falakat s úgy gyülekeztek oda istentiszteletre, a lelkészek pedig a félkör alakú szentély épen maradt bolthajtása alatt prédikáltak s hogy ezt a beázástól megvédjék, vastagon meghordták földdel. Esős és hideg időben pedig a parochiális házban (paplakban) gyülekeztek össze, ahol minden családnak megfelelő ülőhelye, padja volt, amelyek közül egy még a mult század elején is látható volt, mert bíróválasztáskor bírótól-bíróhoz szokták vinni. A 17. század végéről még egy írott emlék áll rendelkezésünkre, az 1698. évi kath. egyházlátogatás jegyzőkönyve. Ágost Keresztély szász herceg, győri püspök ugyanis elrendelte az egyházlátogatást és pedig nemcsak a kath., hanem az ev. községekben is. E jegyzőkönyv adatai igen fontosak, inert ezekből ismerjük egyházunk állapotát a 17. sz. végén. Győrmegyében ekkor 35 község volt s azok lakóinak kétharmad része még evang. volt. Mérgesben Lacza János győri kanonok végezte az egyházlátogatást, amelynek jegyzőkönyve, bár annak minden egyes tételét nem lehet hitelesnek venni, mégis sok érdekes adatot tartalmaz. Mérges földesurai ekkor a következők voltak: Farkas Mihály, győri postamester és Bezerédj István, pápai vicekapitány, katholikusok, Bús István református s Ostffy Mihály evangélikus. A templomnak csak falai állanak, melyek az utóbbi időben a török portyázások ellen menedékhelyül, vár módjára sánccal és árokkal voltak körülvéve, most a zavarok után behuzatván az árkok, ki és bejárnak abba a barmok. A szószék és sekrestye helye világosan kivehető. A templom tormájából és egy bizonyos 105 éves Pátka István vallomásából a kanonok arra következtet, hogy valamikor fel volt szentelve s kath. templom volt, de ebben téved, mert az evangélikusok építették. Egy 10 fontos kis harang van elhelyezve a falak között, 10 frt értékben. Akkor már csak tanítójuk volt, a szláv eredetű Zathureczky István, csekély latinságú és tudományú. Jövedelme: 10 frt és 10 köböl gabona s 1 hold bevetve. A reggeli és estéli harangozásért s a napi könyörgésekért minden háztól 1 kenyeret, a halott kísérésért 12 dénárt kap, más vallási működés nincsen megengedve neki a gyermekek oktatásán kívül, amiért negyedévenkint 25 dénárt, egy évre 1 frtot fizetnek neki minden gyermek után. A paróctiiának biztos helye nincs, azelőtt egy tágasabb magánházban tartotta a tanítást, de most a mostoha viszonyokhoz mérten építettek a részére lakást, amelyben a tanítást, a vallási gyakorlatokat s a szentírás olvasását végzi. Van a községben 21 ház, 22 házaspár, 83 lélek; ebből felnőtt 41, akik közül 10 kath., 5 ref. és 26 ev., 42 pedig a kiskorú. A templomot utóbb a mérgesiek valamennyire helyrehozták s csak a vallásgyakorlat megszüntetése után került ismét elhanyagolt állapotba.