Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Hunyady Imre (1866-1877.)

Az indítványt elfogadták és Gábor Jánosnál tervet és költségvetést rendeltek meg. A költségvetés 5971 forint 97 krajcár szükségletet mutatott fel, ami messze felülmulta az egyház anyagi erejét s azért az építkezés elmaradt. Rohrmann Márton nem sokkal azután, 1865 junius 14-én meghalt, miután 21 évig és néhány hónapig lelkészkedett ebben a gyülekezetben. Alatta az egyház átformálódott. A magyar hivek száma fogyott, a németeké nőtt. A gyülekezet alapításakor magyar volt a többség; az 1847-iki püspöki egyházlátogatáskor 38 családapa tartozik az egyházhoz s a pap jelentése szerint a fele magyar, a fele német. Az 1857 decemcer 5-én tartott esperességi egyházvizsgálat alkalmával már csak 10 magyar családapa tartozik az egyházhoz. Az öregek kihaltak, a fiatalok református iskolába járván, convertáltak. Magyar beköltözés nincs, németek azonban folyton költözködnek be. A beköltözködő németek többnyire szászok. Azonban a németeknél is van convertálás, ugy hogy számuk csak jelentéktelenül szaporodik: a fentemiitett esperességi egyházvizsgálat 20 német családapát tüntet fel. Mindezek a közegyház figyelmét ráterelik erre az egyházra. Maros-Vásárhely veszélyeztetett pontnak tűnik fel, melynek fenntartását és támogatását a szász nemzeti becsület alá helyezték. Ugy a szász egyetem, mint több szász város már Rohrmann idején is több kisebb és nagyobb adományt ad az egyháznak. Rohrmann halála után, 1866 január elején a Főkonsistorium az állami dotációból évi 300 forintot utal ki a marosvásárhelyi lelkésznek azzal a kikötéssel, hogy a lelkész — egyszersmind tanítója legyen az egyháznak. Az esperesség ennek alapján irta ki a pályázatot és az egyház az 1866 február 25-én tartott választógyülésen Hunyady Imre (1866-1877.) tekei tanítót választotta lelkésztanitójának. Hunyady Imre Zselyken született, magyar gyermek volt, de Besztercén végezte a gimnáziumot és a tanitóképez19