Tompa Mihály (szerk.): A kissomlyói ág. hitv. ev. gyülekezet története és két ünnepi beszéd, Az 1904 november 6–án tartott templomszentelés emlékére. Celldömölk 1905.

I. A Gyülekezet története

Gyülekezetünk őstörténetét — mint a legtöbb prot. gyülekezetét — sötét homály födi. Az ősök csontjai, kik gyülekezetünk első megalakulásában tevékeny részt vettek, rég elporladtak már ; irott feljegyzések — ha voltak is — az üldözések gyászos korszakában elkallódtak ; s igy semmi biztos adatunk nincsen arra nézve, mikor? hogyan? kiknek buzgóságából alakult meg először a kis-somlyói ev. gyülekezet. De hogy nagyon korán, valószinüleg már a 16-ik század derekán volt itt evang. gyülekezet, azt következtethetjük abból, hogy akkor csaknem az összes szomszéd községek lakossága evangelikus volt. Jánosházának 2 temploma és 2 evang. lelkésze volt. Köcsk, Hetye, H.-Pereszteg, mind önálló ev. gyülekezetek voltak. Csupán csak Somlyón, ahol pedig az üldözések legszomorúbb napjaiban is voltak — és pedig elég szép számban, protestánsok,— ne tudott volna hódítani a reformáció? Nem igen valószínű. Sokkal valószínűbb, hogy ugyanekkor, a protestantizmus fénykorában, virágzó gyülekezet volt itt Kis-Somlyón is. Igen valószínű, hogy a reformácziónak erjesztő kovásza az egész községet áthatotta s a lakosok nagyrésze protestánssá lett. Átvive magával természetesen templomát, valamint más egyéb vagyonát is. Gyülekezetünk múltjában a legelső biztos adatot 1617-ről találjuk. Hrabovszky Sámuel feljegyzése szerint ekkor volta gyülekezet prédikátora : Győri — Jaurinus — János. 1665-ben Egri Mártont említik prédikátornak a régi Írások.