Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.

A hajdankor évei

A hajdankor évei. „Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről." 77. Zsolt. 6. v. Kik voltak azok, akiket Isten Lelke itt legelőször megérintett az evangéliummal és Krisztus keresztjéhez hívott? Melyik év volt az, amelyikben Isten az Evangélium világosságát Vas vármegye északkeleti szélén fekvő községeinkben legelőször felragyogtatta? Milyen körülmények között alakult gyülekezet s benne szervezkedett ősök a kezdetnek milyen nehézségeivel küzdöttek meg? Nehéz volna mindezt megmondani. A hajdankor éveit és a régi idők első eseményeit sötét homály takarja. írott emlékek ezekből az évekből nem maradtak ránk. Csak következtetni tudunk arra, hogy gyülekezet itt már akkor lehetett, amikor Kemenesalján a reformáció által napvilágra hozott Evangélium terjedni kezdett. Valószínű, hogy mint más helyen, úgy itt is a hívek lelkészükkel, templomukkal, egyházi javaikkal együtt az Evangélium egyházává lettek. A „cuius regio, eius religio" elve alapján elősegítették ezt azok a családok (Kisfaludy, Ostffy, Radó, Gömbös családok), akikéi e községek területei voltak legnagyobbrészt. Régi feljegyzések szerint pl. Hőgyész községet már 1343-ban és 1345-ben, tehát kétszer is donációként kapta Nagy Lajos királyunktól az Ostffy család őse a leányág számára. így lett e község — mint birtok — a család számára hölgyrész, s valószínű, ebből kapta a község a nevét is: Hőgyész. Az ő oltalmuk alatt gyorsan ter-