Homola István: A kassai Malom–utcai evangélikus templom. Kassa 1927.

A kassai evangélikusok, mikor 16S7ben végleg elvesztették a kassai nagytemplomot és a mellette lévő Mihálykápolnát, a Forrás-utcai evangelikus temető területén épitett külön a német nyelvű és külön a szláv nyelvű egyház a maga részére templomot. A magyar nyelvű evangélikusok nagyrésze a lutheránus egyház kebeléből kivált s megalapította itt a református Kálvin egyházat, felépítette a maga részére a mai Apácák templomát, majd mikor azt elvették tőle, felépítette és berendezte a ma is tulajdonában lévő Fazekas-utcai református templomot. A megmaradt kevesebb számú magyar nyelvű evangélikusok, leggyengébb egyház lévén, legtöbbnyire a szláv nyelvű egyházközséggel volt társulásban, hol közösen egy lelkészt, vagy egy iskolát közös tanítóval, kántorral tartottak fenn. S mikor végre Kassa mint zárt vár megszűnt, a vár falai lebonttattak, a sáncok építkezési telkeknek használtattak fel, József császár 1781-iki türelmi rendelete alapján a kassai evangélikusok a város közelében, akkor még külváros területén, a mai Malom-utca helyén igyekeztek 3