Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.
2. Az Auer család és krónikája
9 János és kél fia városi esküdlt, Auer Sámuel és II. Auer András eivjs-borbíró (borinspektor). Anyagilag is hamar megerősödtek. Többfelé volt szőlős kertjük a debreceni kertségekben és az É rmelléken is, mint akkor minden jobbmódú debreceni háztulajdonosnak. A feljegyzés szerint jó esztendőben 300 kis cseber boruk is termett. Egy kis cseber 5'Q ilce, volt De azért a borbíró családjában is megesett az a furcsaság', hogy Auer Sámiuiclnek 1796-ban hatósági parancsra három hordó borát a városháza előtt nyivánosan kieresztettek sől még a hordó dongáját is elégették. Hiába bizonyította Auer, hogy a borvevö kocsmáros az auguszlusi rossz vásárban nem tudta eladni a bort, az három napiig a forró napon állotjt s úgy adta vissza.* Evangélikus egyház akkor nem lévén Debrecenben, az Auer család a re formátus egyházi életbe kapcsolódott be. Szorgalmasan jártak templomba; a krónikaíró híven feljegyzi az igehirdető lelkész nevét és a beszéd alapígéjét. Lelkész- és tanárválasztási mozgalmakról többször van említés. A II József császár idejében az egyházi éleiben beállott vlállozásokról. a türelmi rendelet hatásáról Isten iránti hálával szól, 1781-ben feljegyzi mint vívmányt, hogy a városi tanács református tagjai ezentúl nem tartoznak a hivatali esküt a piarista templomban letenni, hanem a református templomban, 178? óla pedig a városházán. Mária Terézia idejében külföldi protestáns nem igen kaphatott magyar honosságot, 1781-ben a szászországi evangélikus szülőktől Debrecenben születeti Link János cipészmester (oerearius) »a császár parancsára« felvétetett a debreceni polgárok sorába. Mikor Auer Sámuelnek 1782-ben leánya születik, a krónikás apa megjegyzi, hogy eddig a katolikus egyháznak fizették a protestánsok a stólát (és természetesen olt is keresztelték és anyakönyvezték a gyermekeket. de most már »a császár legkegyelmesebb rendelete folytán« nagytiszteletű Hunyadi Ferenc református lelkipásztor úr házában keresztelik meg a gyermeket. Valószínű azonban v hogy Auer ezt a megjegyzést nem Debrecenre vonatkoztatja. hanem országos viszonylatban érti. Bajos is lelt volna a kezdődő k alolikus egyháznak átvenni a református városnak nagy hivatali szervezetet kívánó anyakönyvezését akkor, mikor ez a református egyházban már régen rendszeresen folyt. Az 1719 óla meglevő katolikus anyakönyv néhány kezdő évfolyamában és 1770-es évbeli álnéziett évfolyamában csakegyellen bejegyzést találltam, mely a név ulán Ítélve esetleg evangélikusnak vehető: az 1719. évben keresztelt hat gyermek egyike Melzer János. A in'ásutt szokásos acatholicus megjegyzés • Debreceni Újság 1937 május 16. Szerző cikke.
