Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

3. debreceni evangélikusok Tokaj, Svábolaszi és Nagyvárad gondozásában.

10 nincs mellelte. A: legtöbb protestáns anyakönyv 1783 körül kezdődik, 1783-ban nevezik ki a pesti királyi táblához az

! első protestáns vallású ülnököt Benitzky ügyész személyében. Épúgy örömmel jegyzi fel Auer azt is, hogy a nyíregyházi evangélikusok 1786 október 22-én szép új istenházát szenteltek fel >11. József dicsőséges urunk alatt.« Ez a gondolkodásmód érthetővé teszi, hogy az Auer család tagjai a Debrecenben élő evangélikusok összetartását szívöV ügyének tekintették. A fennmaradt egyházi pénztárkönyvet 1808tol Auer Sámuel vezeti, utána Auer Mihály, végül Auer András folytatja haláláig, 1835-ig. Három Auer testvér. Ennek íí pénztárkönyvnek egyik feljegyzéséből megtudjuk, hogy az 1810ben elhunyt Radl Pálhé ötszáz forintot hagyott »az itíieni német evangélikus egyházközségnek egy német tanító fizetésének megalapozására..« Ezt a pénzt egyelőre kölcsön adják ifi jabb Bészler János esztergályosnak. Az Auer krónikában természetszerűleg sok a gazdasági vonatkozású rész. Az írásmód a feljegyzők értelmes voltát bizonyítja. Itt otít mély életbölcsességet eláruló megjegyzések találhatók: Deus avertat; Quod Deus be ne vertat. Auer Samuel keze írása nagyon tetszetős. Ugy az apa, mint a i'iú írásában a jellegzetesen debreceni életre vonatkozó kifejezések magyar nyelvűek: öreg gazda, kisgazda, communitásgyűlés, esküdt, tizházgazda, civisborbíró, öreg lépés, keztyűpénz, Weingarten 2 kapás stb. Zsidóval is volt Auer Jánosnak dolga: 1762-ben Marcus Mózestől ezüstórát vesz 25 forintért..» olaszí és Nagyvárad gondozásában. Azóta, hogy 1796-ban a tokaji lelkész teljesített szolgálatot Debrecenben, újabban megint csak 1808-ban találunk ilyen természetű feljegyzést. Pedig Auer krónikája elég részletesen tájékoztat egyéb eseményekről. A rendelkezésemre álló egyházi pénztárkönyv 1808 január 1-vel kezdődik, és mivel az abban található bejegyzések szerint a tokaji pap azontúl is évenként kétszer jött Debrecenbe, valószínű, hogy az 1797 és 1807 közötti években is járt és ezt Auer csak az elveszett pénztárkönyvben jegyezte fel. Ezt a szolgálatot Budaeus 1820-ig teljesítette. Egy-egy útjának költsége 20-25 forint volt; azonkívül q fuvarnak abrak, a vele jött egyházfinak 8 forint; 1819-től kezdve kántor is szerepel 4 forinttal. Az 1810 óta a Jáger-féle házban bérelt imaterem évi bére 50 forint. A pénztárkönyv felsorolja az egyszerű bútorzatot is. Karácsonykor, újévkor kollégiumi diák szolgál; díja nyolc forint. 1812-ben két prédikációs könyvet szereznek; pap nem létében ezekből olvas fel valame-