Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

kiil Szelényinek 1908-ban előadott értekezését a filozófiatanításról, s ezzel is megmutatja azt. milyen úttörő munkásai vannak az iskolának. Hiszen az itteni cikkek közül is úttörést végzett a művészi tárgyak tanításával foglalkozó két cikk. A tantestület (szellemi- színvonalát mutatják az értesítők programmértekezései is. Ezek tárgyi tarkaságát növeli a polgári iskola életében az, hogy az iskola eleinte az elemi isikolával közös értesítőt adott ki, s így gyakran merülnek fel olyan kérdések, melyek első sorban az elemi iskolát érde,kclheíik. I)e már 1883-ban, tehát az iskola alapítási évében, •olvasunk Mikolik Kálmántól egy mindenkit érdeklő cikket az ifjúsági olvasmányokról; 1890-ben ugyancsak tőle a IV. polgári osztály elvégzése utáni továbbtanulásról. — Mikor 0r. Rcxhcjt Ármin 1897-ben az egyház szolgálatába lépett, igen sokszor jelent meg az ő tollából cikk a polgári iskola értesítőjében közérdekű egészségügyi kérdésekről; különösen nagy terjedelmű volt cikke arról, hogyan óvjuk meg iskolás gyermekeink egészségét (1903/4. 28 oldal), s a ragadós betegtségek terjedéséről az iskolában. — S bár az elemi iskoláról szól, mindenkit érdekelhet az az elmélkedés, melyet újra Mikolik K'ílmán írt 1902/3-ban, ilyen címen: Nyolc vagy kilenc órakor kezdjük-e télen a tanítást? Felsorakoztatja a 9 •órás kezdés mellett felhozható érveket: télen korán reggel nagy a hideg, sötét van. nem tudja magát a gyermek e.lé(gg>é kialudni, a hó nincs még eltakarítva, stb. Ezzel szemben jönnek a családi okok: ha több nagyobb gyermek is van a craládban, különböző időben kell iskolába menniök; a tízórai étkezés eltolódik, főleg azonban az, hogy a gyermek így reggel 8—9-ig tétlenségre van kárhoztatva. Végső megállapítása s a testület egyöntetű véleménye is az, hogy maradjon meg a nyolc órás kezdés. Ennek ellenére, mint valami refrén tér vissza e kérdés egyházi emberek felszólalása révén, s el is rendelik a 9 órás, máskor a fél 9 órás kezdést, rövidebb órákat. — Kardeván Vilmos a szülői szeretet kinövéseiről ír ma is igaz megállapításokat (1884/5.), Jeszenszky Ilona az iskolában folyó kedély- és jellemnevelésről (1927/8.), ezt megelőzőleg egy szülői értekezleten adta elő. — Scholtz Margit az iskola rajztanításáról elmélkedik (1904/5.), Windt József a kézügyességi oktatásról (1906/7.); s ha e cikkek már élénk fenvt 'vetnek az iskolában folyó munkára, még szemléletesebbek az évenként rendezett rajz- és kézimunkakiállítások; ezekből 1931-ben általános kézügyességi kiállítás lett, melyen földrajzi, természetrajzi növendékmunkák is tanúsították az iskola modern munkáját. — Úttörő munkát jelez Dr. Láng jMargit A képzőművészetek tanítása a leányközépiskolában (Veres Pálné 1028/9.) című értekezése. Ebben az a tanár, ki íanításávalu z egész irányt megadta, tanácsokat nyújt többi 21