A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A mencshelyi ág. hitvall. ev. egyházközség története

A mencshelyi ág. hitvall. ev. egyházközség története. Mencshely község Veszprém vármegye veszprémi járásában, Veszprém városától 25 kilométernyire, délnyugoti irányban, a Balatonvidékét a Balatontól elválasztó fensikon fekszik. Lakosainak száma 723, kik közül ág. hitvall. evang. 407. Történeti múltja, mint possessiv primae occupationisnak, visszanyúlik a honfoglalás idejéig. Hogy nagyon régen már emberlakta hely volt, ezt bizonyítja a község körül lévő számos temetkező hely. Az evang. templom és lelkészlak közötti térség egykor szintén temető volt, itt még most is alig fél méternyi mélységből emberi csontok kerülnek elő. A községtől keletre mintegy kilométernyire levő vízfolyás partjain állott egykor a Berki-vár, vagy kolostor, begyöpösödött alapfalai, itt-ott heverő faragott épületkövek és a szájhagyomány tartotta fenn ennek emlékét. A községtől másfél kilométernyire délkeletre, az egykori ősrengetegben voltak az úgynevezett buzavermek — ma szabályos alakzatú földhányások — valószínűleg arra a célra, hogy ellenség közeledtekor a nép itt rejthesse el élelmiszereit s értékesebb holmiját. A község tőzsgyökeres magyar lakói régi időktől fogva nemesi kiváltságokat élveztek. így az Antal, Bertalan, Fülöp, Miklós és Sándor családok ; e nevek egyszersmind azt bizonyítják, hogy a keresztségben felvett név, mint családnév szállott az utónemzedékre. Ezen családok nemesi jogait az első Habsburg uralkodók külön diplomákkal újra megerősítették. Mint általában a reformáció iránt fogékony magyarság, a lakosok itt is korán csatlakoztak a protestáns felfogáshoz. A község Dörgicse és Nagyvázsony tőszomszédságában lévén, mely két községben nagyon korán jelentkezett a reformáció, igen valószínű, hogy ezen érintkezés révén jutott a megújított vallás első csirája a község lakosaihoz. Bizonyos az, hogy 1600 táján már számosabban voltak a községben evangélikusok, kiknek egyházi szolgálatait, a gyónáson kívül, a zalamegyei Csicsó község plébánosa teljesítette; majd nem-