Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

XI. A világháborúban elesett hősök emlékét megörökítő, magyarbólyi állami kisdedóvó és gyermekotthon története

179 kit elragadó záróünnepélyt produkált a kis ovodásokkal, hogy egy csapásra megnyerte a szülőket az ovoda eszmének. 1926ban Karner Teréz, 1927—30-ban pedig Szlávik Mária óvónők vezették nagy nevelői bölcseséggel a nyári ovodát. 2. Kisdedóvó, mint az elesett hősök emléke. A megszállás alóli felszabadulás után, jó nagy költséggel, egyre-másra állították fel itt a környéken is a Turulmadaras, kőből faragott és nem mindig sikerült hősi szobrokat és emlékműveket. Községünk is gyűjtött e célra, még néhai jó Tóth Vilmos körjegyző idejében, de sajnos, a gyűjtött összeg, az összeomlás után elértéktelenedett. Ekkor jutottam e gondolatra, hogy a kisdedóvót és a hősök emlékoszlopát egybekapcsolva, egy, az országban — tudtommal — még nem létező élő alkotást, egy „kisdedóvót, a Magyarbólyi áll. Kisdedóvó, az elesett hősök emlékére. háborúban elesett hősök emlékére" építsünk, melynek az volna a jelentősége, hogy az elesett hősök utódaikban élnek és az ovoda falába elhelyezett, a hősök neveit megörökítő emléktáblánál „unokáink leborulnak és áldó imádság mellett mondják el szent neveiket". 3. A nemes terv pártolói. Adományok. A nemes terv elgondolása után még vagy 3 hosszú évig kértem, könyörögtem, agitáltam annak kivitele érdekében. Áldozatkész pártfogókat 12*