Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

XI. A világháborúban elesett hősök emlékét megörökítő, magyarbólyi állami kisdedóvó és gyermekotthon története

180 kerestem, mert az amúgyis pénzügyi bajokkal küzdő közsé­günkre nem igen számíthattam. Az első adomány 1928-ban ér­kezett. A midőn az egyhangú lelkesedéssel megválasztott K. Mándy Sámuel országgyűlési képviselő azt kérdezte tőlem, mi volna a legsürgősebb és leghasznosabb cél, melyre áldozhatna, minden önérdeket félretéve, azt mondottam: a hősök emlékére építendő ovoda, mert ezzel igazán községünk minden felekeze­tét érintő, hazafias közérdeket mozdítana elő. Erre Mándy 1000 Pengőt ajánlott fel e célra s ígéretet tett, hogy a kultusz­minisztériumban is kieszközöl segélyt. Az ügynek sikerült meg­nyernem községünk új jegyzőjét, Szemző Mihályt és Stettner Pál, a főhercegi urodalom jószágigazgatójának is jóindulatát, ki viszont, kérvényemre, 800 négyszög öl ingyen telket eszkö­zölt ki Frigyes főhercegtől, továbbá 30.000 téglát. Fischer Béla alispán jóindulatú támogatásával a vármegye 2000 P.-t ajánlott fel. Berze Nagy János dr. kir. tanfelügyelő és Tóth Dezső fő­szolgabíró nagy jóindulattal igyekeztek törekvéseinket elősegí­teni. Ezen idő alatt, vagy háromszor is felutazva Budapestre, az ovoda tervrajzát és költségvetését is bemutattam az orszá­gos műemlékek bizottságának és a Kultuszminiszter úrnak s nagyobb segély kegyes kiutalását kértem a magam részéről is. Végre megérkezett a nagymélt. vall. és közokt. miniszter úr 870—40—67—I—VIII—1929 sz. rendelete, mely szerint 16.000 P. segélyt helyez kilátásba. Az építkezés azonban még mindig halasztást szenvedett, mert az ovoda és óvónői lakás építéséne előirányzott 27,000 Pengőből, a berendezési és fenntartási költ­ségeken kívül, még mindig 5500 P. fedezetlen teher háramlott volna a pol. községre (az óvónői lakás 11.000 Pengőre rugó építési költség fele), melyet csak kölcsön útján tudott volna pótolni. Azért a község újabb kérelemmel járult a kultuszmi­nisztériumhoz, melyben, hivatkozással arra, hogy a község az óvónőnek természetben ad lakást, azért esedezik, hogy az óvónő lakbérét, addig is, míg a kölcsön le nem törlesztődik, engedje át a községnek. A Vall. és közokt. miniszter úr nagy előzé­kenységgel tett ennek is eleget és 870—11—779—1930 sz. r.: „a magyarbólyi állami ovoda építésére, a község által felveendő kölcsön törlesztésére, a törlesztés időtartamára és a törlesztési részlet erejéig, áengedi az állami óvónő lakbérét". A szervezési szabály értelmében az ovoda állami jellegű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom