Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

X. A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története

163 jegyzője, majd főszolgabíró, később híres ügyvéd volt, mint mondták Ma vármegye esze", ki magyar és német szónoklatával is kitűnt. A Bach korszakban, Bécsben tette le az ügyvédi vizsgát, mert elvették, Kossuth párti volta miatt az oklevelét. Sőt „in effigie" akasztásra is ítélték, de Garger mohácsi esperes kapucinus ruhájában Törökországba szökött. Amint a magyarbólyi halotti anyakönyvből megállapítottam, Egyházaskozáron született és Roykó Károly, magyarbólyi ev. lelkész temette le Mohácson, a ref. temetőben 1862. május 10-én, 49 éves korában. Róla mondták midőn szívszélhűdésben ravatalon feküdt: „A mi aranyszájú Hatosunk, fiatalon vörös volt, most hófehér; a mostani hatosunk (t. i. a 10 krajcáros ezüst pénz), újkorában hófehér, öreg korában vörös". Négy gyermeke maradt: Gusztáv, ki megírta Mohács monográfiáját, híres régiségbúvár, 1876. márc. 28án, egy önkívületi pillanatban agyonlőtte magát. Székács ev. püspök temette el Budapesten a fővárostól kapott díszsírhelyre: Elma (leányának török nevet adott) férjezett Auber Edéné, (kiknek gyermekei: Auber Elma, néhai Auber Tivadar ügyvéd, özv. Szépe Árpádné szül. Auber Mária); Kálmán, ki 22 éves korában elhalt; Mária férjezett Kisfaludy Imréné Budapest. Ennek fia Kisfaludy Kálmán ny. kultuszminiszteri államtitkár. A rokonság egy része róm. kat. A Mohácsra betelepülők közül ev, volt: az 1850—60-as években Kovácsóczi József sóhivatalí tiszt, Fornett Kornél Lőcséről, 48 után menekült, s Amerikát járt, kinek felesége Schőnwisner Lujza volt, s négy gyermekük közül az egyik lánycsóki főjegyzőné Sellyi Lászlóné lett. Az 1870—80-as években Szeibold Antal mészáros, Nendtwich Gyula mérnök, ki a ref. temetőben nyugszik, Ludmann Béla lőcsei származású postatiszt, Csurgai postafőnök, Wilfinger Pál DGT. állomásfőnök, ki szintén itt van eltemetve. Leányát a nemrég elhunyt polgármester bátyja: Margittay Valér vette el. 1872-ben Stefani János gyógyszerész stb. Az első mohácsi könyvnyomdát az ev. vallású Taizs Mihály állította fel 1867-ben. Nemes Lehotzky Györgyöt, Mohács város ügyészét, Roykó ev. lelkész temette el 1853. jún. 13-án. 4. Rendszeres vallásoktatás, hívek látogatása, első ev. istentisztelet, missziói egyház megszervezése Vértesi Zoltán lelkészkedése alatt 1905—1938. Midőn a mohácsi ev. hívek és az elemi és állami polgári iskolai tanulók száma is megszaporodott, u*