Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.
X. A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története
164 Vértesi lelkész, megválasztása után, rendszeresen kiszállt a Magyarbólytól 30 km.-nyire fekvő Mohácsra, az ottani ev. tanulók hitoktatására és a hívek látogatására. A mohácsi ev.-ok nagyobb ünnepeken, a magyarbólyi anyagyülekezet templomába is jártak és gyermekeiket is ott konfirmáltatták. A helyi ref. egyház érdemes vezetői egyébként templomukat és iskolájukat mindig testvéri szeretettel bocsátották az ev. hívek és gyermekeik rendelkezésére, sőt a róm. kat, elemi iskolák megértő igazgatósága is szívesen adott helyett tanulóinknak. Hamarosan azonban híveink részéről az az óhaj nyilvánult meg, hogy külön, önálló ev. istentiszteletet is tartsunk. így az első különálló ev. istentiszteletet Vértesi lelkész 1922. dec. 10-én, advent második vasárnapján, a Kultuszminiszter úr által ev. istentisztelet céljára átengedett állami polgári iskola egyik termében tartotta magyar nyelven. Kb. 40-en voltak jelen, s az úrvacsora is kiosztatott. Az éneket harmoniumkísérettel Hammer Ilona tanárnő, hívünk vezette. S azóta a magyarbólyi lelkész 1938-ig, évente négyszer tartott istentiszteletet és ezenkívül hónaponként egyszer hitoktatást. Egyházfelügyelői tisztség ellátására Meitzer Emil kéretett fel. , A mohácsi vész 400-ik évfordulójára Vértesi lelkész kiadta: „Gottes Wort ist unser Trost" — „Isten igéje a mi vigasztalósunk" címen Luthernek Mária magyar királynéhoz intézett vigasztaló levelét és röviden a négy zsoltármagyarázatát német és magyar nyelven és 1929. aug. 29-én Róm. 15, 1—7 alapján, nagy közönség előtt, a mohácsi ref. templomban prédikált. Predikátiójában azt az igazságot szegezte le, hogy: ,,amint 400 év előtt, a mohácsi csata után, Luther, Kálvin és a magyar reformátorok által sötétségből világosságra hozott Isten igéje, a szegény elnyomott magyar nemzetet megvigasztalta és új életre keltette, úgy most Trianon után nincs más menekvésünk és reménységünk, mint Isten igéje. Amily mértékben Isten igéje, akarata bennünk és nemzetünk életében megvalósul, oly mértékben közeledünk Magyarország feltámadásához. A mohácsi ünnepélyen a predikátió után Kiss Juliska ev. tanítónő szavalta el nagy hatással Erdélyi Zoltán: ,,Kanizsay Dorottya" c. szép költeményét. Vértesi lelkész ev. templom-telek céljára kérvényt nyújtott be a városhoz. 1928. okt. 31-én, a mohácsi evangélikusok, a reformátusok-