Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 2. Magyar–tót papok

és július 2.-án irta alá a kontubernium törvényeit. 1638 nyarán már nem működött itt. Valószínűleg ez időtájt halt meg. TEUTONIDES JÁNOS Szuchay utódja volt és származásáról szintén nem tudunk semmit. Körülbelül 1638 júniusától működött Pozsonyban

1), a kontubernium törvényeit azonban nem irta a!á. Állását 1645-ben töltötték be, ebből valószínű, hogy ebben az évben halt meg. TRSZTYÉNSZKY FERENC nemesi családból született a nógrádmegyei Lesten 1835 október 23.-án. Atyja, szintén Ferenc, lelkész volt és nemsokára fiának születése után Káinóra (Nógrád m.) választották meg. Itt töltötte Trsztyénszky boldog gyermekkorának legjavát. Első oktatásra a kálnói falusi iskolába járt. 1844ben került a losonci algimnáziumba. A latin nyelv elemeibe nagyatyja, Stech Sámuel, már előbb bevezette. Később a. rozsnyói gimnáziumba, majd 1850-ben az esperjesi kollégiumba került és itt főleg Vandrák András volt kitűnő tanára. Még gimnáziumba járt, mikor atyja 1851 március 2.-án meghalt. Özvegyen maradt anyjának szerény anyagi viszonyai kezdetben arra indították, hogy nem választott határozott pályát; de mikor belátta, hogy igy még kevésbbé segíthet anyján, theológus lett. 1854-től 1857-ig a pozsonyi líceumon járt, 1857 június 17.-én, július 13.-án itt és augusztus 11.-én Miskolcon, letette a kandidatikumot és ősszel Jénába ment. Három szemesztert eltöltvén, hazajött, nevelő lett, majd 1862-ben Szarvason káplán. Itt avatta föl Székács dr. szeptember 7.-én. Első papi állását Csehbrézón nyerte el 1864 augusztus 7.-én. Itt csak nyolc hónapot töltött, mert 1865 május 18.-án meg*)%638 július 15.-én már itt keresztelték János nevű fiát. Feleségét Orsolyának hivták.