Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

X. A pozsonyi evangelikusok küzdelme templomaik és iskolájuk megtartásáért

befolyás, a birák szolgalelkűsége, a külföld türelme elbirja-e még a klerikalizmus ezen, Magyarországon eddig hallatlan vakmerőségét. Hiszen maga Szelepcsényi egy pillanatig sem lehetett kétségben azon alájarendelt birák igazi hangulata felől és bécsi ellenségei is kiaknázták az ujabb kudarcot Szelepcsényi megbuktatására, de a pozsonyiak is minden erejük megfeszítésével tették meg kísérleteiket templomaik és az iskola megmentésére. Ez időben történt, hogy Pálffy János gróf, nyitrai pü?pök, kancellár, a rendkívüli törvényszék tagja, minden utat módot felhasznált arra, hogy szabaduljon a hírhedt törvényszéki ténykedésekben való részvételtől, sőt egyes főurakkal együtt mindent elkövetett, hogy Szelepcsényi a pozsonyiak ellen az Ítéletet meg ne hozhassa. Szelepcsényi csak annak köszönhette további befolyását, hogy a jezsuiták részéről feltétlen támogatásban részesült, és hogy Leopold király nem volt a heroikus elhatározások embere, bár még igy is nem minden erőlködés nélkül tudta csak magát a felszínen tartani. Azon levél, melyet május 23-án ir a királynak Nagyszombatból, híven illusztrálja az összes vonatkozó körülményeket. „Tegnap értesültem — írja Szelepcsényi az emiitett levélben — a magyar kancellártól, *) hogy legközelebb egy rendelet fog megjelenni, melynél fogva meg lesz tiltva nekem, hogy a pozsonyiak ellen az Ítéletet meghozzam. Bizony ha ezt ők megtudják, kárba veszett minden fáradságunk, mert bár eddig úgy a hogy megalázták magukat, ennek hallatára kétségkívül újból felemelik fejüket, sőt a beidézettek még csak meg sem fognak jelenni a törvényszék előtt. Másfelöl a törvényszék biráit is bizonyos aggodalmak fogják eltölteni, sőt elő fognak mozdítani oly törekvéseket, melyek nem lesznek felséged érdekében és az én ínyemre. *) Szelepcsényi ersucht den Kaiser, er möge dem ungarischen Kanzler (Neitraer Bischof Thomas Pálffy) befehlen, am 23. Mai als Richter in Tyrnau zu erscheinen, 1672. Mai. Lichner, Liebergotts Tagebuch 115. o.