Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

V. A türelmi rendelet után

hatása volt e főpásztori látogatásnak az újraéledt gyülekezetekre. Majd 1796-ban maga Bakos Mihály tart egyházmegyéjében esperesi egyházlátogatást. Az e látogatásból fennmaradt feljegyzésekből látható, hogy nemcsak a hitéletet, de az anyakönyveknek és gondnoki számadási könyveknek pontos vezetését is szorgalmazta. Az 1802-ik évben a gyülekezetek Balliér István, porrogszentkirályi lelkészt választották esperesüknek. Az ő fennhatósága alá tartoztak: Gyékényes, Iharosberény, Légrád, Nemespátró, Porrog-Szent-Király, Surd, Szedetnek és Vése. Balliér István tevékeny vezére volt egyházmegyéjének. Miután abban az időben rendszeres, évenkénti egyházmegyei gyűlések nem voltak tarthatók, fáradtságoktól vissza nem riadva, gyakran meglátogatta az egyes gyülekezeteket és mindenképpen igyekezett a lutheránus hitbúzgóságot fokozni. Elnöktársa: Véssey László földbirtokos, 1814-ben nagy tudással és igazi buzgósággal támogatta őt. A dunántúli egyházkerületnek uj püspöke: Kis János mindjárt hivatalba lépésének kezdetén, 1814-ben meglátogatta a somogyi esperesség gyülekezeteit és nagy körültekintéssel vizsgált mindent s elragadó lelkesedéssel iparkodott e véghelyen előbbrevinni az evangélikus egyháznak szent ügyét. Három év múlva, 1817-ben a somogyi gyülekezetek is belekapcsolódtak a reformáció háromszázados évfordulóját ünneplő protestánsok jubiláris ünneplésébe és templomaikban a Szentháromság ünnepe utáni XXII-ik vasárnapon tartották az ünnepi istentiszteletet. A lelkészek, főpásztori intézkedés folytán, Zsid. 10.23—27. alapján prédikáltak és a híveknek serege mindenütt felbúzdult Krisztus egyházának építésére. Az 1819-ik évben Kis János püspök ismét canonica visitációt tartott az egyházmegyében. Kíséretében voltak: Hrabovszky István kemenesaljai esperes, mint adjunktus, továbbá Balliér István esperes és Véssey László espe-