Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.
V. A türelmi rendelet után
24 V. A türelmi rendelet után. Mikor legnagyobb volt a szükség, akkor volt legközelebb az Isten segedelme. Mikor őseink az elnyomatás szomorú évtizedeiben már csak a családi tűzhelynél és a kevés számú ártikuláris gyülekezetek templomaiban találták meg az evangéliomnak üdítő forrását, akkor, 1781. október hó 25-én megjelent a felvilágosodott és a protestánsok iránt jóindulattal viseltető fejedelemnek: II. Józsefnek „Türelmi rendelete". Ennek értelmében a protestánsok mindenütt, ahol száz család együtt van és lelkészt, meg tanítót eltartani képes, építhetnek templomot, de torony és harangok nélkül, meg iskolát is, hívhatnak lelkészt és tanítót s tarthatnak nyilvános istentiszteletet. Atyáink, — bár teljes vallásszabadsághoz volt törvényes joguk, — örömmel fogadták e rendeletet, mert sok megszorítással ugyan, vallásszabadságot adott nekik. Elnyomott gyülekezeteink mindenütt feléledtek, templomokat s iskolákat építettek, lelkészeket s tanítókat választottak és esperességekbe csoportosultak. A dunántúli egyházkerületben 13 esperesség alakult. Somogyi gyülekezeteink akkor, — a Matkovich Pál kerületi felügyelő által 1786-ban kiadott névjegyzék szerint, — a felső tolna—somogyi esperességhez osztattak be és Murmann Mihály ráczkozári lelkész, alesperes vezetése alatt a következők voltak: Etsény. Sz.-király, N.-Pátró, Surd, Tab, Bábony, Gyékényes, Iharosberény, Kötse, Vése. Néhány év multán azonban, — a közóhajnak megfelelően, — önállóan szervezkedtek és esperesnek Bakos Mihály surdi lelkészt választották meg. Bakos Mihály Salban (Vasvármegyében) született és Berke Balázs első puczinczi pappal, 1783. okt. 12-én tartotta Puczinczon (Battyándon), Kuhár pajtájában, az első ev. istentiszteletet. Az ő esperesi hivataloskodása alatt történt, hogy Hrabovszky Sámuel püspök 1789 őszén meglátogatta a somogyi gyülekezeteket. Bővebb adataink a püspöki látogatásról nincsenek. De bizonyára áldásos
