Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz

78 Még egy koronázás volt iskolánk eddigi életében Budavárában, 1916. december hó 30-án IV. Károlyé, melyet mi is örömmel láttunk, reménykedve, hogy ifjú királyunknak sikerülni fog végre meghozni a világháború borzalmai után a régóta áhitva várt békét. Az ünnepi öröm közelebbről is érintette iskolánkat, minthogy három kedves volt tanítványunkat ütötte aranysarkantyús vitézzé ifjú királyunk. E három vitéz volt: gróf Haller Ferenc, Münnich Aladár, Sándor Béla. Főgimnáziumunk az alkotmányos élet helyreállásával gyors fejlődésnek indult; 1872. őszén megnyílt a VIII-ik osztály és 1873. június havában volt az első érettségi vizsgálat. Azonban a megélhetési viszonyok nehezebbé válván évről-évre, a tanári testület egyre súlyosabb gondokkal küzdött. Az egyház Presbitériuma szivén hordva az intézet fennállását, melyet tanárainak csekély díjazása komolyan veszélyeztetni kezdett, elhatározta, hogy a bajon gyökeresen fog segíteni s az 1893. április 30-án tartott közgyűlés elé azt az indítványt terjesztette, hogy az egyház a főgimnázium belső berendezésének, felszerelésének javítására és pótlására, különösen a tanárok díjazásának emelésére az államsegélyt vegye igénybe. Találkoztak egyesek, akik autonom szempontból az államsegély igénybe vételét aggályosnak tartották, s inkább újabb adakozások útján óhajtották volna a cél elérésére szükséges tőkét összehozni, mint BurchardBélaváry Konrád egyházi felügyelő, ki ritka áldozatkészséggel nagyobb összeget ajánlott fel a gimnáziumi alap javára, de e nagylelkű kezdeményezés sikerre nem vezetett, ennélfogva a közgyűlés a Presbitérium javaslatát egész terjedelmében elfogadta, majd megkötötték a Testvéregyházak az állammal a szerződést 1897. május 16-án; minthogy pedig időközben a párhuzamos osztályok gyarapodván, a tanárok számát is növelni kellett, 1907. július 20-án újabb pótszerződést kötöttek, amely szerint az államsegély fokozatosan 52,000 koronára fog emelkedni és 12 osztályban 21 tanár fog működni, akik közül nyolcat a miniszter nevez ki az egyház által ajánlottak közül. Ugyanis az 1883-i középiskolai törvény s az ennek alapján kiadott miniszteri tanterv újabb nagy terheket rótt középiskoláinkra. A tanszereket, a tanárok számát szaporítani kellett. A pesti két egyházközség egy évtizeden át küzdött, nagy anyagi erőfeszítéssel munkálkodott, hogy főgimnáziumát a törvény és kor igényeihez képest fejlessze. Midőn azonban e küzdelemben végkép kimerült, tanárai fizetésének emelésére s a gimnázium egyéb szükségeinek s az intézet épületének célirálatok elmaradnak, a második félévi szigorlatok megtartásának rendjére nézve a tanári tanácskozmány jegyzőkönyvének 371-dik pontjától eltérő javaslatot terjeszti a következőkben a n. t. választmány elé: A szigorlatok kezdődnek június hó 22-dikén és tartanak június 28-dik napjáig a hétköznapokon, még pedig az egyes tantárgyakra nézve következő rendben: (Délelőtt — Délután). 30-án bizonyítványkiosztás". Az államsegély