Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz

75 A szabadságharc ideje alatt is, már amennyire lehetett, folyt a tanítás iskolánkban.

1 Azonban ezután következett iskolánkra a nehéz idő. A súlyos helyzetet legvilágosabban mutatja az, hogy míg az 1853—54-i tanévben megvolt gimnáziumunkban a hat osztály 174 tanulóval, 1854—55-től fogva csak négy osztály van 1860—61-ig, amikorra a tanulók száma 126-ra csökkent. Az 1848—49-iki szabadságharc leverése után a győztes bécsi kormány Magyarországot teljesen a Gesamtmonarchie-ba akarta beolvasztani s ezért mindent elkövetett az ország germanizálására és a protestantizmus leigázására. A protestáns egyházak autonómiáját felfüggesztették, mivel Haynau 1850. február 10-én kiadott rendeletében az 1848—49-iki eseményekért minden felelősséget a protestánsokra akart hárítani. E cél elérésére 1850. szept. 7-én kelt rendeletével gr. Thun Leó, osztrák császári vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyarország összes középiskoláira nézve kötelezővé tette az Entwurf-ban

2 körvonalozott szervezetet, tantervet és módszert. Csak azok az iskolák tarthatták meg a nyilvánossági jogot, csak azoknak bizonyítványai voltak államérvényesek, melyek e rendelethez alkalmazkodtak, de ez az alkalmazkodás annyi pénzbe került, hogy a fenntartók képtelenek voltak ennyi anyagi áldozatot hozni iskoláikért. Az iskolák, hogy némileg segítsenek magukon, vagy magániskolákká lettek, vagy megszüntették felsőbb osztályaikat, mint a mienk is, mivel nagy terhet róttak rá az elemi iskolákra kiszabott rendeletek is, melyek szerint ezeknek legalább négy osztályúaknak kellett lenniök négy tanítóval. A protestánsok egyházi alkotmányuk fenntartása céljából zsinatot kérelmeztek, e helyett megjelent 1859. szeptember 1-én a pátens, azzal a céllal, hogy a protestáns autonómiát minél jobban korlátozza, olyanformán, hogy a gyülekezeti életből, annak irányításából a világi elemet teljesen kiszorítva, egyedül az állam által díjazott lelkész kezébe adja a hatalmat és irányítást. A protestánsok küzdelme a római katholikus egyház rokonszenvétől kísérve, nemzeti üggyé lett, minek folytán a politikai helyzet nyomása alatt 1860. május 15-én a pátens visszavonatott. Ez volt a Thun-ié\e Entwurf korszaka, mikor egymásután jött a sok felsőbb intézkedés, mely iskolánk életét mindinkább megbénította. Akik ezt életbe akarták léptetni, oly rövidlátók voltak, hogy a debreceni collegiumba is a német tannyelvet akarták bevezetni. Különben okos, nagy gondolatokat tartalmazó »Két feljegyzésünk van az 1848—49-i évi tanítás állapotáról. Mindkettőt közöljük 7. mellékletünkön a kor történetére vonatkozó jellemző adatok gyanánt. * Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich. Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien, 1849. A Tbunkorszak