Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz

76 intézkedés az Entwurf. Benne azonban abszolút hatalom diktál, mely nem veszi figyelembe az évszázados előzményeket. Amely iskola nem igazodott hozzá, elvesztette a nyilvánossági jogot. Csak ott lehetett gimnázium, ahol volt négyosztályú elemi iskola. A gimnázium két részre tagoltatott, négy alsó és négy felső osztályra. Behozták a szakrendszert és megállapították a tanárok számát, ennek következtében sok iskola, mivel nem volt elég tanára, köztük a mienk is, hat osztályról négy osztályra olvadt le. Engedékenység helyébe szigor lépett. Szabályozták a tankönyveket és szaporították a szemléltető eszközöket.

1 A nyugateurópai kultúra egész tömegét akarta az Entwurf egyszerre behozni a magyar iskolába. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy tanulmányi és fegyelmi rendünk legtöbb intézkedése benne gyökerezik. Augusz kormányzó intézte a rendeleteket eleinte a püspöki adminisztrátor közvetítésével, később közvetlenül az iskolához. Mikor felszólították a gyülekezetet, hogy gimnáziumát reorganizálja, az Ausschuss-Convent 1851. január 3-án replikát küldött a felszólításra. Arra a kívánságra, hogy csak állami képesítésű tanárok működhetnek, azt válaszolta, hogy hiszen még megszervezve sincs az állami képesítő bizottság. És vájjon lesz-e erre külön protestáns bizottság ? A második pontban azt jegyezték meg, hogy az Entwurf még csak javaslat, mely a Reichstag elé kerül és ha törvény lesz belőle, akkor is figyelembe kell venni majd a modificatiókat. A harmadik pontban azt jelentették ki, hogy a gyülekezet nem izolálva áll, hanem tagja a magyarhoni Ág. Hitv. Ev. Egyháznak, tehát nem intézkedhetik önállóan. Ha a kivételes állapot megszűnik, akkor összejöhetnek az egyházi reprezentánsok és tanácskozni fognak egyházi és iskolai ügyekről. A Convent törvényre és jogra hivatkozott; azt pedig a győzők nem ismerik. Egymásután kellett különféle jelentéseket és kimutatásokat küldeni az iskola állapotáról, vagyoni viszonyairól, amelyek nagyon siralmasak voltak, mivel az egyház magyar pénzben is sokat veszített. Egyedüli vigasztalás volt a Glosius-örökségre vágyakozó reménység. Kimutatást kellett küldeni a tanárokról, micsoda tanulmányokat, hol végeztek, micsoda oklevelük van ;

2 a tanárok nyelvismeretéről külön jelentést kellett felterjeszteni, valamint politikai és publicisticai működésükről 1848 március 15-e előtt és után. A tanári testületekben is kutattak a volt hon1 Magyar ember akkor alig írt tankönyvet; ha írt, nehezen engedélyezték. A tankönyvírók csehek voltak, ilyenek: Karl Vlad. Zapp, Th. Vernaleken, Franz Mocnik, Eug. Netolicka. 2 A kommunisták is így kezdték. Ezt a vezetőnek kellett átnéznie mindkét esetben személyes felelősség terhe alatt. flelytartósagi rendeletek