Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz

74 helyzetet élénken rajzoló átiratban válaszoltak. (Ezt az átiratot lásd a 6-ik mellékleten.) A református tanulókra az egyesülés azért is előnyös lett volna, mivel akkor iskolánkban könnyen elsajátíthatták volna a német nyelvet. Mindkét egyház bizottságot küldött ki az ügy előkészítésére. Az erre vonatkozó kis nyomtatott füzet

1 e bizottságnak 35 ülését ismerteti. Evangélikus részről a bizottság tagjai voltak: br Prónay Albert, Schedius Lajos. Kossuth Lajos, Benyovszky Péter, Székács József, Melczer Lajos és Taubner Károly. A két testvérfelekezet választmánya Kossuth Lajosra bízta egy felszólítás készítését „honunk nemeskeblű fiaihoz és leányaihoz (Olvasható a' Pesti Hirlap 225-ik sz. 1843. Február 26-án)". A tervezett intézetnek Pesti Protestáns Főiskola lett volna a neve. Amint a templomot akarták egykor elődeink együttesen megépíteni, úgy akartak ekkor együtt iskolát alapítani A mozgalomnak nagy lendületet adott gróf Zay Károly evang. egyetemes felügyelő 1840-ben megjelent „Szózatba; azonban, mikor mára két felekezet „az egyesülés pitvarában állott," akkor jelent meg Fáy András Óramutató-ja 1842ben, aki feltárva a református iskolák bajait, egy pesti főiskola létesítését a ref. egyházra kötelezőnek tartotta. Később a bonyolódó politikai helyzet meghiúsította a tervet, pedig mily hatalom lehetett volna az egyesült erővel létesített iskola! Iskolánkhoz az állam részéről a régibb időkben kevés fontosabb rendelkezés érkezett az egyetemes felügyelő közvetítésével. A magyar nyelvnek az iskolában elrendelt tanításán kívül fontosabb az a rendelet, mely megtiltotta 1845-ben, hogy a tanuló ifjúság körében társulatok alakuljanak és azokban politikai irányú beszédeket és szavalatokat tartsanak; olyan rendelkezés is jött, mely a tanuló ifjúságot a megyegyűléseken való megjelenéstől tiltotta el. Mindezek és hasonló aprólékoskodó gyámságok és rendeletek már előre jelezték az elkövetkezendő nagy eseményeket, melyeket azután meg is hozott az 1848-ik esztendő. Ennek az évnek nagy iskolai eseményei voltak: az országos tanügyi kongresszus, báró Eötvös József miniszternek iskolánkban tett látogatása és a miniszternek egy érdekes intézkedése, mellyel megszüntette a tanulóknak szám szerinti, azaz számokkal való osztályozását.

2 1 Egyházi levéltár II. d. 53 a. 2 „Közoktatási és Cultus minisztertől. A' tanintézetekben szokásban volt szám szerinti osztályozás mind a' tanítókra, kik azt legjobb akarat mellett is. már a dolog természeténél fogva, igazságosan majd soha nem eszközölhetik, 's ekkép magokat a visszaélés esetein kívül is a kedvezés gyanújától meg nem menthetik, — mind a tanulókra nézve, kik az általános tapasztalás szerint nemes vetélkedés helyett ellenszenvekre gyújtatnak, károsan hatván 's ezen egész szokás általában sem a' tudománynak nagyobb virágzására, sem az életnek termékenyítésére nem szolgálván, addig is, mig a' tanrendszerben 's iskolai fegyelemben szükséges és az élettel összehangzó változások megtörténhetnének, rendeltetik : a' tanulóknak szám szerinti osztályozása minden tanintézetben végkép megszüntessék. Budapesten, april 24-én 1848 B. Eötvös József s. k." Iskola és állam