Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

II. FEJEZET. Iskolaépületeink

62 lévő öt méter átmérőjű rózsaablak. A templom minden része be van boltozva és festve. A főbejárat mellett és a mellékhajó előtt van az 55 méter magas sugár harangtorony, melynek minden része, tehát a süvege is falazva van. A templom külső kiképzése hasonló a gimnázium kiképzéséhez; az időjárásnak jobban kitett alkatrészek kemény mészkőből vannak faragva. A templom stílusa korai gót.

1 Azóta az oltárkép is elkészült, — Benczúr Gyula mestermüve „A napkeleti bölcsek hódolása a kisded Jézus előtt". A halhatatlan nevű művész vallásos tárgyú nagy alkotásai közt időrendben a legutolsó ez a színekben pompázó, ihletet sugárzó műremek, mely emberi fogalmak szerint örök büszkesége és ma már pénzzel fel sem becsülhető műkincse marad templomunknak.

2 Alig hogy megkezdte munkáját az iskola a maga új épületében, már néhány év múlva kiderült, hogy az épület lassanként szűk lesz, minthogy a tanulóifjúság száma nemhogy csökkent volna, hanem évről-évre növekedett. Iskolánk, mely a zajos pesti piac mellett keletkezett és később szűk utcák közé szorult, itt, a kertek övezte villák során levegőhöz jutott és bátran terjeszkedhetett volna. Az egyház buzgó atyái újból építeni akartak, minthogy az illető szaktanárok jelentései alapján belátták, hogy a szertárak már szűkeknek bizonyulnak; tanulói laboratóriumokról kell gondoskodni; a tornatermet feltétlenül bővíteni kell, mivel az osztályok népessége egyre növekszik. Az 1911. év folyamán a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 150,000 koronát utalt ki a tornaterem és a föléje építendő természetrajzi és fizikai szertárak kibővítésére. Ezenkívül azt is tervezték, hogy az egyház megszerzi a templom melletti telket és azon lelkészlakást és internátust épít. A sok tervezés közben azonban elmúlt az idő és kitört a világháború. Most, hogy a világháború súlyos évei elmultak, a háború elvesztése után reánk szakadtak a még súlyosabb béke ínséges évei, midőn ellenségeink, kik megfosztottak minden fegyverünktől, még a mindennapi kenyerünktől is meg akarnak fosztani. Amikor mégis folytathatjuk iskolai munkásságunkat, feléled bennünk a vágy, hogy újból hozzálássunk elődeink építő munkásságához. Iskolánkat és templomunkat a Bajza- és Damjanich-utca felől úgyszólván nyitott, üres telkek környékezik; ezeknek megszerzése volna a mai nemzedék feladata. Elődeink deputációkba jártak, folyamodtak, kértek, könyörögtek, zörgettek, míg végre meghallgatták őket és midőn olyan férfiú állt élükre, mint Székács József, bányakerületi püspök, akkor ez dűlőre vitte ügyüket és megkapták a sütőutcai telket. 1 A templom főhajója Peez Samu szavai szerint a párizsi Sainte Chapelle méretei és beosztása szerint készült. 2 Sokszorosan emeli műbecsét, hogy — saját szavai szerint — a művész a hódoló szittya fejedelem alakjában önmagát örökítette meg. Az új gimnázium bővítése Az épületek eendő kiegészítése