Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
II. FEJEZET. Iskolaépületeink
48 szerint Hild terve világosabb és tágasabb lett volna. Nagy és szenvedélyes viták és tárgyalások után végre a General Convent szavazással döntötte el a kérdést és ez alkalommal Gerster tervére 66 szavazat esett, Hildére csak 55. A kisebbség azonban nem tudott belenyugodni a határozatba. Kund Vilmos, a német gyülekezet inspectora, egy litografált Denkschriftet adott ki a Hild-féle terv érdekében, de a közfelügyelő, Fabiny Teofil a hozott határozatot az egyház nyugalma érdekében nem engedte megmásítani. Gerster tervén is sok változtatást tettek. Egy változtatást azonban lehetetlen volt megvalósítani, azt ugyanis, hogy az első emeleti lakások konyhái ne nézzenek az utcára. Ezt nem lehetett megtenni a telek alakja és a belső beosztás miatt. Sokkal nehezebb volt a Berathungssaal, a díszterem kérdése. Gersíer a dísztermet eredetileg az első emeletre tervezte. így a mennyezet biztosítása végett a teremben két támasztó vasoszlopot is fel kellett volna állítani; végre mégis jobbnak látták azt, hogy a díszterem a második emeletre helyeztessék, legyen karzata is és e célból feláldozták a harmadik emelet értékes helyiségeit. A kívánságok között van az akkori iskolai fegyelemre jellemző ezen mondat is: „Und ein Carcer soll auch angebracht werden." Az is egyik hibája volt Gerster tervének, hogy a kaput nem az épület homlokzatának közepébe tervezte, ami a jegyzőkönyv szerint „szemsértő, különösen középületen, még pedig olyanon, amely érdekli az egész hazai protestáns világot". Ezen azonban mégis segített az építész. Azt a hibát is észrevették, hogy a díszterem bejárata sötét és ez a jegyzőkönyv szavai szerint az utókornak szánt épületen oly hiba, amelyet nehezen lehet igazolni. Az építéssel kapcsolatban sikerült keresztül vinni azt is, hogy az épület mögötti zsákutca megnyittassák. Ez lett a mostani Károly-utca. Az utcanyitásnak egyik feltétele az volt, hogy a templom mellett az első emeletig emelkedő „Blumenparterre" távolíttassék el és a régi épület kiugró sarka vágassák le. Ezen akadályok legyőzése után felépült a Deák-téri épületnek a Károly-utcára néző második emelete is. Sőt még azt is tervbe vették, hogy harmadik emeletet is építenek az egész Deák-téri épületre. Ezt a tervet azonban elejtették, egyrészt azért, mert nem volt meg reá a kellő költség, másrészt azért, mert a harmadik emeletet nem lehetett volna a templommal harmonikusan összekapcsolni. Végre hozzáfogtak Isten segítségével az új iskola felépítéséhez. Az 1863. június hó 5-i jegyzőkönyv szerint az alapok ásatásánál római emlékekre bukkantak. Márványból való fogadalmi oltárt találtak, melyet Secundinius Sabinianus ajánlott fel Silvanus istennek és több edény között találtak egy római sarkantyút is, a buzdításnak symbolumát. Az épület szerencsésen el is készült. Mikor már készen volt az egész, akkor arról is kellett határozni, hogy a díszterem As építkezés
