Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

II. FEJEZET. Iskolaépületeink

47 tünkbe, hogy itt is fenntartsukemlékét^Megisérdemli,mivelaziskolát mindig szerette; de az iskolában is szerették, ezért mondta róla Petőfi, hogy ő a „tanítványaitól általánosan szeretett professzor". A sütőutcai új háromemeletes gimnáziumépület tervezése még visszanyúlik a negyvenes évekbe. Elviselhetetlen szomszéd volt az iskolaépület és paplak mellett a folyton kellemetlen füstjével alkalmatlankodó katonai sütőház, melytől a Sütő-utca mai neve ered. A templom és paplak környéke legkevésbé sem volt megfelelő. A templom mögött a Károly-kaszárnyához tartozó istállók és szemétdombok voltak, úgyhogy istentisztelet alatt is áthallatszott a szomszéd istállóból a lódobogás. Ettől a szomszédságtól akart egyúttal megszabadulni a gyülekezet, midőn a gimnáziuma számára új épületet óhajtva emelni, 1857-ben újabb deputációt küldött Ferenc József elé a Provianthausért. Végre a Helytartóság engedni kezdett és azt a kérdést intézte a gyülekezethez, hogy mekkora telekre van szüksége. A telekszerzésre kiküldött bizottságnak a Presbitérium azt az utasítást adta: ,,So viel als möglich — so billig als möglich!" Az ügy azonban csak akkor jutott dűlőre, mikor Székács Bécsbe utazván, Ö Felségének, Benedek táborszernagynak és a hadügyminiszternek újból előadta az egyház kérését; honnan azzal a biztató Ígérettel tért vissza, hogy a kérést legközelebb kedvezően fogják elintézni Végre kedvező határozat folytán megkapta az egyház a kért 185 négyszögölnyi telket 25.000 forintért. Az adás-vételi szerződésnél a katonai kincstár már előzékenyebb volt, amennyiben nem kötötte ki azt a feltételt, amit azelőtt egyre követelt, hogy t. i. kívánságára az egyház bármikor köteles lesz a kaszárnya felé néző ablakokat elfalaztatni. Itt t. i. a Károlyutca még nem volt megnyitva. Az építkezéshez szükséges pénzösszeg megszerzésére országos mozgalmat indítottak, de ennek nem volt nagy sikere. Székács az izraelita lakosokat is felhívta adakozásra, akiknek fiai nagy számban látogatták az iskolát, mert az izraelita ifjúság abban az időben a katholikus gimnáziumokból ki volt zárva. Végre pályázatot hirdettek az épület tervére s elődeinknek két terv között kellett választaniok: Hild József és a Gersterés Frey cég terve között. Miután mindkét építész a kívánt változtatásokat megtette vázlatán, a terveket Ybl Miklósnak adták ki bírálatra, aki átvizsgálta azokat és a bizottság vitáiban is élénk részt vett. Hildjózsef az újjáépülő Pestnek egyik legjelesebb építőmestere volt. Ö alkotta a Lloyd-palotát, a Dunapart palotáinak legtöbbjét s a lipótvárosi Bazilikának is ő volt első tervezője. Tervét, sajnos, nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy csúcsíves épületet tervezett, ami a kivitelt megdrágította volna. Megvan azonban a jegyzökönyvekben a két terv részletes egybevetése, amely 1 Az emléktábla feliratát lásd a VI. fejezetben az évszázad nevezetesebb ünnepélyeinél. Á sütőuteai épület A sütőutcai épület terve