Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

31 1840-i beszédéből, hol így emiészik meg róla: „dessen Verdienste um unsere Kirche und Schule so gross sind, dass wir staunend und segnend die sittliche Grösse dieses seltenen Mannes bewundern müssen". Mindhárom férfiú arcképe ott látható egyházi tanácstermünk falán, gyülekezetünk több érdemes alakjainak sorozatában. Ugyanis már régen gondoltak arra elődeink, hogy a lelkészek és tanítók arcképei megörökíttessenek (1833. dec. 26, 6) és e célra minden évben bizonyos összeg fordíttassák. A javaslat szószerint kivihetetlen, de örömmel mondhatjuk, hogy e tekintetben az egyház iparkodott kötelességét teljesíteni a mult kiváló személyei iránt. Egyházunk különben gondot fordított arra, már a régi időktől fogva, hogy az iskola tanulóifjúsága gyülekezetünk tanulságos fejlődését megismerje. Az 1849/50-i vizsgarendben a III. és IV. osztály programmja szerint vallástanból a tanulók az erény eszközeiről és a helybeli gyülekezet viszontagságairól feleltek De a gondos mesterek megtanították arra is tanítványaikat, hogy ismerjék azokat a férfiakat, akik az egyház és iskola körül kiváló érdemeket szereztek és hogy ez oktatásuk mily sikeres volt, kedves bizonysága az a beszéd, melyet Opran János az intézet végzett növendéke tartott búcsúzóul a záróünnepélyen 1828-ban. Beszéde végén hálával és magasztalással emlékszik meg Schediusról és Liedemannról, az egyház és iskola e két vezérférfiáról s végül szeretettel búcsúzik el Fábry Páltól, a rektortól, aki őket a humanitási osztályban (V.— VI. osztály) két éven keresztül tanította és nevelte.

2 Egyházunk tudatos megszilárdításának és iskolánk megalapításának nehéz idejében, — mikor legnagyobb szükség volt a hitben buzgó, cselekvésben fáradhatatlan, önzetlen áldozatokban készséges példaadókra, — lett egyházunk tagjává József nádor harmadik felesége, Mária Dorothea württembergi hercegnő (sz. 1797, mh. 1855). Arcképét fájdalommal nélkülözzük jeleseink sorából, emlékét azonban az övékkel együtt őrizzük minden időkben, el nem mulandó hálával és kegyelettel.

3 vévén, viszont forró szívvel óhajtják, hogy az Egek Ura közhasznú életét még számos esztendőkig kivánt egészségben tartsa fenn." Liedemann J. S. síremléke az új temetőben van. Ez az empire stílus legszebb emléke a főváros összes kisméretű régi síremlékei között. A négyszögű bázison egy urna feralis áll koszorúval és takaró lepellel. Az urna kanellirozása, kisplasztikái díszítménye, valamint az urnán függő koszorú megmintázása olyan finom, hogy a legügyesebb korabeli díszítő szobrász munkáját kell benne sejtenünk! (Petrik Albert, A régi Buda-Pest építőmüvészete. IV. rész 29. Az emlék képe is ott látható.) * A beszéd (9 quart oldal) nyomtatásban is megjelent Liedemannak ajánlva. Egyh. Ltár. II. d. 29. 3 Amily nagy hatása volt egyházi és iskolai életünkre Mária Dorotheának, ugyanoly fényt árasztott előtte a nádor második felesége, a református Hermina főhercegnő a pesti református gyülekezetre. Mária Dorothea