Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

32 A német, francia és angol nyelven és irodalmon kívül nagy érdeklődéssel viseltetett a néprajz és a művészetek iránt. Minde­nekfelett pedig mély vallásosság hatotta át, amelyet meggyőződéssé szilárdított meg benne az Új Testamentum eredetiben való gya­kori olvasása. Komoly hitvitákban is szilárdan megállta helyét; valódi lutheri lélek lakozott benne. 1 Bőkezű adakozó volt; val­láskülönbség nélkül istápolta a szegényeket. Midőn Budára jött, kijelentette, hogy nem akar külön udvari lelkészt tartani, hanem a pesti evangélikus gyülekezethez fog csatlakozni s így a Pala­tina 1819. november 28-án tagja lett a gyülekezetnek. Szorgal­masan járt templomunkba, ahol részére a Rosenfetd-Wenckheim­féle oratóriumi ülést díszítették fel. Résztvett 1831-ben a nagy kolera elmulta után templomunkban tartott hálaadó istentiszte­ten, midőn az egész gyülekezet állva énekelte el a Kaldibrenner lelkész által írt hálaéneket. Mint már előbb is említettük, 1822. július 30-án jelen volt Kanya Pál tanár vizsgáján az iskola harmadik osztályában, amely újon nyitott osztályban akkor 9 növendék volt. Állandó figyelemmel és jóakarattal kísérte az egyház és iskola ügyeit, mely érdeklődése felemelőleg hatott az egész gyülekezetre. Később, valószínűleg télen a Dunán való nehéz közlekedés miatt, a budai várpalotában tartatott külön istentiszteleteket Dr Taubner Károly felszentelt lelkész, iskola­igazgatóval. Különösen a budai evangélikus egyházat köte­lezte örök hálára jótékonyságával. A magyar történelemben mindenkor áldott emlékű férjének, a Palatínusnak halála után az egyházhoz intézett részvétköszönő levele egyházunk levéltárában van. Özvegységét Bécsben töltötte. Ott is felkeresték magyar hitrokonai s a Haynau által a protestánsokra vonatkozólag kiadott rendelet ügyében hitrokonai érdekében szívesen emelte fel pártfogó szavát az ifjú uralkodó előtt. E fenséges nő emlékére min­dig kegyelettel kell gondolniaegyházunknak úgy, mint iskolánknak.­Egyházunknak és iskolánknak, midőn a jelen nemzedék hitéletét gondozza és ápolja s a jövő nemzedéket az életre elő­készíti, egyúttal az is feladata, hogy a mult emlékeit kegyelete­sen őrizze s a jövőre szóló tanulságokat saját életére vonatko­zólag ezekből merítse. Egyháznak és iskolának kötelessége, hogy múltját ismerje. E cél érdekében egyházunknak vannak már intézkedései; a régi időben már gondoskodott arról az egyház, hogy a kiváló érdemeket szerzett férfiak és nők arc­képei megszereztessenek és őriztessenek. 3 1 Egyik vitázó levelében így ír: „Keine Gewalt der Erde und des Himmels, noch kein Engel kann mich von dieser Quelle (Heilige Schrift,) abbringen. Kein Menschenwort, auch des Besten nicht. Die Nachfolger Christi sind alle die, welchen Er das ewige Leben verleihen will !" Dole­schall. 169. 1. 2 István főherceg, a későbbi nádor, Hermina főhercegnő fia volt. Mária Dorothea több gyermeke közül csak kettőt említünk meg: József főherceget és Mária Henriette belga királynét. 3 1833. dec. 26. Gen.-Conv. 6. pont. Egyházunk emlékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom