Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

27 társulatnak. Kazinczyval sokat érintkezett, Kármánnal folyóiratot alapított, az Urániát. Szervező, tanácsadó, biráló tehetség volt, akinek erejét sokoldalú tevékenysége és egyetemi tanári műkö­dése emésztette fel, a nélkül, hogy e téren valami feltűnően nagyobb dolgot alkotott volna. 1 De alkotott nekünk olyant, ami ércnél örö­kebben őrzi nevét egyházunk történetében, megalapította a mi iskolánkat. Az evangélikus iskolaüggyel már korán kezdett foglal­kozni. Protestáns iskoláinkban a XVII. és XVIII. században igen sok volt az eltérés, változó volt az osztályok száma, különféle volt a tananyag; osztályok és tárgyak nem voltak élesen elha­tárolva, mindez a dolog az iskola autonómiája alá tartozott. A Ratio Educationis e tekintetben lökést adott a protestáns tanügynek is, úgyhogy az egyetemes gyűlés is szükségesnek látta az evangélikus iskolák szervezését. Az első ily systema, tanterv Schedius nevéhez fűződik, aki 1806-ban nyújtotta be s azután 1837-ben átdolgozta. 2 Schedius tantervének érdeme, hogy az aprólékos kérdé­sekben nem köti meg a tanárt; szigorúan megállapítja az osz­tályok tananyagát, hogy az egyik előre dolgozzék, előkészítsen a másik számára; bizonyos tekintetben kívánatosnak tartja a szakrendszer behozatalát, hogy a tanárok egyes tárgyakban jobban képezhessék magukat; a lélekölő tollbamondás káros módszerét tankönyvek bevezetésével iparkodik korlátozni. Kifo­gásolják azt a rendelkezését, hogy a felsőbb évfolyamokban a magyar nyelvet csak renkívüli órákban taníttatja. Ez csak átme­neti intézkedés lehetett; Pesten nehéz is lett volna áttérni a magyar nyelv mai értelemben vett tanítására, hiszen abban az időben megtörtént, hogy tanárok a nyári szünetben vidékre mentek, hogy a magyar nyelvben gyakorolják magukat. A kis füzet második részében a Schuldisciplin-re vonatkozó fejezetei oly szépek és tanulságosak, hogy még ma is megállják helyü­ket. Még ma is kívánatos, hogy megvalósítsuk azokat a fenn­költ gondolatokat, melyeket az iskolai nevelésről kifejtett. Az ő tantervét a többi iskola évtizedek múlva sem követte, mert aránylag nagyok voltak az igények, melyeket e tanterv isko­lákkal és tanárokkal szemben támasztott. Itt Pesten az ő egyéniségé­nek közvetlen hatása alatt más volt a helyzet. Ö maga irányította, vezette a tanárokat, bőven ellátta őket tanácsokkal és a szükséges pedagógiai művekkel. A pesti iskolában Pestalozzi elveit iparkodott megvalósítani. Pestalozzi akkor divatba jött; apák, anyák élén­ken érdeklődtek iránta, könyveit olvasták s így az iskola is az 1 Heinrich Gusztávnak 1902. február havában a Kisfaludy-banketten a Gyulai-serleggel mondott emlékbeszédéből. s A mi iskolánk hűen követte ezt a tantervet, ennek emléke az a kis füzet, mely 1837-ben ilyen cím alatt jelent meg az ő tollából: Vor­schläge zu einer vollständigen Schulordnung. Zum General-Convente der vereinigten Pesther und Ofner evang. Gemeinde. A. C. zur Prüfung vorgelegt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom