Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

213' gallischen Krieg, übersetzt und erklärt. — M. Tullii Ciceronis Cato Maior és Laelius, magyarázatos kiadások. — Deutsches Lesebuch für Obergymnasien und Oberrealschulen, I. kötet. — A magyar-osztrák birodalom földrajza. — Számos kisebb értekezés és könyvismertetés, különösen a „Tanügyi füzetekben," melynek társszerkesztője volt és az orsz. tanáregylet közlönyében, melynél a szerkesztőbizottság tagja volt. Azonkívül a „Germán nyelvcsaládról" szóló terjedelmes nyelv- és irodalomtörténeti értekezés a gimnáziumnak 1868—69. és 1869—70.-iki értesítőjében. (Vége az 1870—71.-iki értesítőben fog megjelenni.) Pesten, 1870. július 1.-én." A magyar tudományos világnak ez az egykori vezérférfia iskolánkban kezdte meg tudományos pályafutását; itt élte bele magát a tanári munkakörbe, kezdve mint testületi jegyző, alakítva német önképző-társulatot, könyvtárt kezelve, órarendet készítve és majálist rendezve. Tanítványai szerették s az egyház elöljárói is örömmel látták buzgó munkásságát, erre mutat az is, hogy az egyházi közgyűlés 3 évi helyettes tanárság után a hármas jelölés mellőzésével 48 szavazattal egyhangúlag tanárrá választotta. Itteni működése azonban nem sokáig tartott, mert már 1873. május 16-án az iskolabizottság lemondó levelét tárgyalta, miután a gyakorló gimnáziumhoz hivatott meg tanárnak. Köztudomású, hogy később mily sokoldalú és nagykiterjedésű munkásságot fejtett ki a német és magyar filológia terén; a hazai tanügy átalakításában is nagy része volt. A M. T. Akadémiának és más tudományos és irodalmi társaságoknak évtizedek óta irányadó férfia volt. Meghalt 1922. november 7.-én. Dr Hittrich Ödön született 1865-ben Komáromban. 1893-ban választották meg főgimnáziumunkhoz a latin és görög nyelv tanárává, miután előbb két évig működött Hajdúböszörményben és két évig Selmeczbányán. 1914-ben igazgatóvá választották s e tisztséget jelenleg másodízben viseli, egyszersmind bányakerületi tanfelügyelő és címzetes királyi tankerületi főigazgató. 1917-ben IV. Károly király a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki. Adott ki tankönyveket és pedig a következőket: 1. 2. Latin nyelvtan. I. Alaktan 1899. II. Mondattan 1901. — 3. 4. Latin olvasó- és gyakorlóköiiyv az I., II. osztály számára. 1900. 1903. — 5. Latin olvasókönyv a III—IV. osztály számára. 1907. — 6. Latin szókönyv 1909. — 7. 8. Magyarázatokkal kiadta a következő auctorokat: C. Sallustius Crispus, Bellum Jugurthinum 1895; C. Julius Caesar, Commentarii de bello Gallico 1899. - 9. Latin Szókönyv 1909. — 10. Római régiségek 1910. — 11. Görög régiségek 1912. — 12. Palaestra Latina, latin gyakorlati segédkönyv szülők és magántanulók számára. Irt ezeken kivül tudományos és ismeretterjesztő cikkeket s tartott különféle felolvasásokat é$ előadásokat. Hoff mann Péter született 1790-ben Felsőnánán (Tolna m.). A leányiskola 1818-ban felállíttatván, a fiúiskolában megkezdték a latin nyelv tanítását s ez volt az első lépés a gimnáziumi oktatás felé. E tantárgy tanítását Hoffmann Péterre, az elemi iskolák igazgatójára bízták, aki mint tanító az elemi iskolában 1813 óta működött. Az ő és Schedius Lajos iskolafelügyelő érdeme, hogy a pesti evangélikus egyház iskolája volt az első a hazában, melyben Pestalozzi elveit először alkalmazták. Hoffmannra a latin nyelv behozatalával nagy feladat várt. A kétosztályú, de három évfolyamra tagozott elemi iskolában különböző korú növendékeket kellett