Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

19 kiküldött közös képviselőtestület, mely jegyzőkönyveit 1871-től magyar nyelven iratja. Ennek a gyülekezetnek érdekes jellemzését találjuk az 1821. december 8-án tartott General-Convent jegyzökönyvének 5-ik pontjában, ahol Schedius Lajos iskolafelügyelő így rajzolta meg a hitközség belső képét: „Bármekkorák ezen gyülekezet képességei, csodás sikerei onnan származnak, hogy az erőket régóta uralkodó elvek szerint éleszti, vezeti és alkalmazza. Az összetartozás tudatának gondos ápolása által fejlesztetnek az erők, amennyiben semmi fontosabbat el nem határoznak, csak olyant, amit előbb a Particular-Conventben (Presbitérium) előterjesztettek és megtárgyaltak, közösen átgondoltak és elhatároztak. Ebbe a Particular-Conventbe mindig a gyülekezet legtevékenyebb, a közérdeket leginkább ismerő és legbuzgóbb tagjait szemelik ki és azokat választják be. A bizalom buzdítja ezeket az egyháztagokat s a közbizalom is megerősíttetik azáltal, hogy minden ügyet szigorú pontossággal vezetnek és tárgyalnak és mindenről az évenként, december 8-án tartatni szokott General-Conventben (Közgyűlés) nyilvánosan számot adnak. Azon alapelv vezérli a Presbitérium tagjait, hogy a gyülekezet minden fontosabb célját és feladatát külön alapok jövedelméből kell fedezni és ezen alapokról elkülönített számadást kell vezetni. Végül a gyülekezet ereje és közszelleme azáltal gyarapodik, hogy a leendő egyháztagok nevelésére és képzésére szolgáló iskolaintézeteink kiváló gonddal szerveztetnek, vezettetnek és fejlesztetnek az összes atyák és anyák kívánságára. Kívánatos, hogy ez az együttérzés és rendszeretet tovább is megmaradjon erőink gyarapítására és jótékonycélra irányuló törekvéseink előmozdítására." Ezek az erők működtek száz év óta ebben a gyülekezetben és ilyen erők által volt képes e gyülekezet iskolát alapítani. A protestánsoknak iskoláik iránt való előszeretetét a nem protestánsok is elismerték, mire elég az az egy példa, hogy Verancsics, a híres egri püspök unokaöccsét, Stöckl Lénárdnál taníttatta Bártfán.

1 Gyülekezetünk első iskolafelügyelőjének Schediusnak az volt határozott nézete, hogy az egyháznak feltétlenül szüksége van az iskolára s nem engedte, hogy a templomépítés teljesen elvonja a figyelmet az iskoláról, melynek csakhamar akadtak jótevői; elsősorban Podmaniczky Anna Mária bárónő, gróf Beleznay tábornok özvegye, aki végrendeletében 2000 frtot hagyott az iskolának, továbbá az a férfiú, aki megelégedett azzal, hogy a Városliget magányában álló egyszerű sírkövére 1A protestánsoknak a tudományok forrásai után való igaz vágyát érdekesen jellemzik Zsilinszky e szavai: „Azon 19 év alatt(1742—1761-ig), míg a legnagyobb szűkkeblűség uralkodott az útlevelek kiállítása dolgában, mégis 700 ifjúnak adtak külföldre szóló útlevelet, holott a római collegiumban 200 év alatt (1578—1782) mindössze 580 magyar és horvát nemzetiségű lelkész nyert kiképzést". 4* Az iskola kezdete