Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VI. FEJEZET. A tanulóifjúság

155' Ifjúsági egyesületeink a következők: Arany János-Önképzőkör, Ifjúsági Segélyegylet, Dal- és Zene Egyesület, Ifjúsági Gyámintézet, Cserkészcsapat, Diák Sport Kör.

1 Arany János-Önképzőkör. A pesti evang. iskola növendékeit — akkor csak alsó osztályúak — 1839. novemberben szólította fel társuk, Turcsányi J. József, tanítójuk s igazgatójuk Taubner K. buzdítására, hogy „a honi nyelvbeni írásmód és szavallás" emelésére tartsanak összejöveteleket. Tehát az akkor nagyrészt német nyelvű tanulók közt magyarosító eszköznek állították fel a kört Magyar Oskola címmel. A tagok kétfélék voltak: 1. Nyelvtangyakorlók, kik feladott részből feleltek, fordítottak s beszélgettek egy a magyar nyelvben jártas munkástárs jelenlétében. 2. Munkástársak, kik szavaltak, dolgozatot olvastak s bíráltak. A munkásság kötelező volt, minden tagnak kellett készülnie valamivel minden gyűlésre. A nyelvtangyakorlót kérelem-levelére felvették a munkástársak közé. 1840—41-ben már megszűnt a nyelvtangyakorlók összejövetele. 1843— 44-ben az egyesület Magyar Társalom nevet vett fel. Év végén, soproni mintára, előkelő közönség előtt örömünnepet tartottak. A dolgozatok tételeit az év elején a tanárelnök tűzte ki. Hírlapokat, könyveket is, gyakran küldöttség útján, a kiadótól vagy szerkesztőtől kértek. Császár Ferenc, Döbrentey Gábor, Fáy András, Garay János, P. Horváth Lázár, Kossuth Lajos, Szalay László, Vachott Sándor szívesen teljesítették az ifjak kívánságát. Az első tanár-elnök Dr Taubner Károly volt, 1843—44-től Dr Teichengräber (Tavasy) Lajos. Ifjúsági tisztviselők: két jegyző, két könyvtáros s egy adószedő, 1843—44-ben főjegyző Falk Miksa volt. 1844-ben lépett a tagok sorába s munkás tag lett Márton Ferenc (Abonyi Lajos), 1845—46-ban szerepelt Bloch (Ballagi) Móric. — Legtöbbször szavalták Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty költeményeit. Feltűnő, hogy míg 1844—45-ben több mint 30 esetben szavalnak Petőfitől, 1845—46-ban csak „A hazáról" és „Vajda P. halálára" szerepelt a szavalatok közt. 1846-ban Vajda Péter-gyászemlékünnepet tartottak „azon sziklák egyikén, melyeken az ünnepelt férfiú leggyakrabban mulatott." (Lásd a 125. lapot.) 1846-tól 186?-ig az egyesület életéről semmi adatunk sincs. A körre vonatkozó források különben is igen hiányosak. Megvannak a jegyzőkönyvek 1839—40-től 1846-ig s 1894-től máig, továbbá az érdemkönyvek 1867—72-ig s 1904—5-től mai napig. Gyér adatokat őriztek meg iskolánk értesítői. 1856-ban Thun szervezetének megfelelően négy osztályú algimnázium lett az iskola. 1861—62-ben megnyílt az V. osztály s a következő 1862—63-i tanévben az V. ideiglenesen a IV. osztály tanulóiból önképző-társaságot alapított Vezekényi Horváth Zsigmond tanár, hogy szavalattal, dolgozattal s bírálattal „a magyar nyelvben előadási jártasságot szerezhessenek s a magyar irodalom termékeivel megbarátkozzanak". Címe a körnek Magyar Önképzőkör. Most is tartottak évenként örömünnepet. 1 Az ifjúsági egyesületekről szóló jelentéseket az illető egyesületek tanár-elnökei állították össze.