Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VI. FEJEZET. A tanulóifjúság

156' 1864—65-ben, az új iskolaépületben megnyilt a VI. osztály is (tanulói közt Zsigmondy Jenő); az önképzőkör tagjai az V. és VI. o. tanulói voltak. Vezetőtanár volt s maradt 1876—77-ig Torkos László. 1871—72-ben a VII., 1872—73-ban a VIII. osztály megnyíltával a tagok a három felső osztályból kerülnek ki. Most már évenként van 50—60 tag s 20—30 gyűlést tartanak. Munkás tag volt 1871—72-ben Bókay Árpád irodalmi dolgozatokkal s Wigand János németből való műfordításokkal. Bizonyára munkás tag volt Riedl Frigyes is. Közben i869—70-ben Heinrich Gusztáv Német Önképző Társulatot alapított. Öt évig ő, majd négyig Fröhlich Róbert vezette. 1878—79-ben e kör már nem működött. A Magyar Önképzőkör vezetését 1877—78-ban Lehr Albert vette át. A vasárnaponként tartott gyűléseken most is szavalatok, dolgozatok s bírá­latok szerepeltek. Szavalóverseny gyakrabban volt, leginkább Arany s Petőfi költeményeivel. 1882—83-ban lett a kör címe Arany János Kör. Arany-alapítványt tettek három oly pályamű jutalmazására, melyeket az Arany-emlékünnepen olvasnak fel. 1887—88-ban beszerezték s leleplezték Arany arcképét. Lehr Albert elnökölt 1887—88-ig, majd 1892—93—97—98-ig. Közben három évig Góbi Imre, vezette a kört. 1885—86-ban első titkár Vietorisz József, 1888-89­ben Györy Lóránd, 1890—91-ben Császár Elemér. 1898—99-től majdnem egyfolytában hat évig Tolnai Vilmos a tanár­elnök. Megkezdték a kitűzött kérdésekről a vitaülést, leltározták a könyvtárt, az V. osztályosokat olvasótagoknak vették fel. 1899—900-ban új alapszabá­lyokat dolgoztak ki s ezek kisebb változtatásokkal ma is érvényesek. A tanárelnök mellett a kör tisztviselői a VIII. osztályból első s másodtitkár, a főkönyvtáros, a VlI-ből harmadtitkár s VlI-ből, Vl-ból könyv­tárosok, egy-egy osztálypénztáros, azonkívül mindegyik osztályból ellenőrök. A hetenként tartott üléseket rendesen az első titkár vezeti. A titkárok nézik át a benyújtott dolgozatokat s adják ki bírálatra. A bírálat felolvasása után ibárki hozzászólhat a dolgozathoz s bírálathoz is, végül az első titkár össze­foglalja a mondottakat. A szavalatot, dolgozatot, bírálatot a kör vagy tudo­másul veszi, vagy jegyzőkönyvi dicséretben részesíti, vagy érdemkönyvi megörökítésre ítéli érdemesnek. Munkakör: szavalatok, eredeti költemé­nyek, műfordítások, elbeszélések, irodalmi s művészeti, ritkán történelmi s természettudományi értekezések. Loisch János elnöklete óta szabad elő­adások is nagyobb számmal fordulnak elő. A régi örömünnepek helyett 1911 —12-ig Arany emlékére díszgyűlések voltak március hetében s az ülés után szokásban volt Arany sírjának megkoszorúzása. 1902—03. óta a kör vezetőtanárai a VIII. osztály magyar nyelvi tanárai voltak: Kovács János, Loisch János, Gretzmacher Jenő, Hazay Olivér, Losonczi Zoltán. A könyvtár jelenleg, sajnos, jórészt igen megviselt 2440 kötetből áll. A kör vagyona 1850 K értékpapírokban; ezenkívül az évi tagsági díjak adják a jövedelmet. Állandó, évenként kiosztásra kerülő jutalom a Döbrentey Gábortól végrendeletileg hagyott összeg kamataiból — mint Sopronban is — a Döbrentey-arany, melyet a. tanárelnök javaslatára a tanári kar ítél oda a kör egyik munkás tagjának. A kör^mostani tanár-elnöke Kovács János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom