Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

16 Templomunk oltárképe Rafaelnek a római Vatikán képtárában látható Transfiguratiója után készült. A művészi másolatot Lochbihler Ferenc kempteni festő készítette. Kazinczy Ferenc is dicsérettel említi meg, hogy templomunk oltárképéül egy ily kiváló műremek másolata szolgál, minthogy, „ahol a művészet lakást fogni még csak készül... ott mindenekfelett azon Kell igyekezni, hogy az idegen nagy originálok gipszöntvényekben s rézmetszésekben tétessenek ki".

1 A templom körül eleinte láncokkal ellátott kőoszlopok voltak elhelyezve; bár ezek védelmül szolgáltak, csak nehezítették a templom környékének tisztántartását; ezeket 1840-ben távolították el, midőn a templom és a paplak előtt először készítettek rendes, kövezett gyalogjárót. A templomnak tornya, órája és három harangja is volt, mely utóbbiak megszerzésére a környékbeli katholikus és izraelita lakosok is adakoztak. Templomunknak a régi időből négy képét ismerjük. A legrégibb az 1838-i árvíz idején ábrázolja a beléje tóduló menekülőkkel,

2 a másik 1849-ben a bankóégetést ábrázolja Pesten a „Szén-téren" s rajta látható templomunk is,

3 a harmadik kép gróf Vasquez Károlynak Buda és Pest Szabad királyi Városának Tájleírásában látható; a negyedik kép pedig az 1867-i átalakítás után készült fotografia. Ezen látható még a torony és megvannak már a görög motívumok is a templomon. E képeket nézve meglepetve látjuk, hogy templomunk csak főbb vonásaiban maradt meg a régiben. Mai alakjának jellemző sajátsága, a görög dór-stílus némi utánzása, mely egyszerűsége mellett is díszt ad az épületnek. A régi képeken nincs meg a homlokzaton négy oszlopot helyettesítő négyszögletes pillér, sem az ezek felett nyugvó háromszögletű oromfal, úgyszintén hiányzik az egész épületet körülfutó dór-stílusú triglyph-metopé sorozat. Úgylátszik, hogy e görög díszítő motívumokat az épület az 1867-i restauráció alkalmával kapta. Templomunknak ugyanis két ízben alapos restaurációra volt szüksége; valószínűleg azért, mert annak idején a háborús világban nem készülhetett minden a legnagyobb gonddal és pontossággal; ezenkívül az 1849-i bombázás is megviselte. A tető sem volt kifogástalan, mert már 1842 nyarán úgy átázott, hogy a víz a jobboldali oltároszlopon folyt le. 1 Kazinczy F. Levelezése XII. 612. 1. 1883. U. i. így folytatja: „Amit itten a copiek érdemek felől mondánk ott a hol a nagy Mesterek még nincsenek, Prof. Schwartner Úrnak is értelme vala, midőn a' Pesti Luth. Felekezetnek azt tanácsolá, hogy Polák Mihály Pesti Architekt által a mi időnkben épített szép egyszerűségű Templomokban Oltártábláúl a Raphael Transfiguratiójának copieje tétessék. A tanács elfogadtatott, s Lochbihler, eggy Kempteni születésű festő, teljesítette." 2 Megjelent a Vasárnapi Újságban 1878-ban. 3 Található a Jókai—Rákosi-féle Képes Szabadságharc Története 415. lapján. A templom külseje