Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

17 Az első nagyobb átalakítás 1867-ben volt, mikor az épületet azonnal be kellett zárni a tető rozoga volta miatt; de a javítással az év végére elkészültek, úgy hogy a Szilveszter-esti istentiszteletet meg lehetett benne tartani. 1875-ben azonban a bajok még fenyegetőbbek lettek, minek folytán a templomot újból be kellett zárni s az istentiszteleteket a sütőutcai épület dísztermében kellett tartani, úgy mint az első restauráció alkalmával is. Ez alkalommal a tornyot is le kellett bontatni, mivel nem lévén külön alapja, terhe alatt az épület falai repedezni kezdtek. Az órát ez alkalommal egy gyülekezeti tag megvásárolta és az újpesti leányegyháznak ajándékozta; a három harang eladás útján Szmrecsánba került, Liptó megyébe; a régi oltárt pedig a nógrádmegyei sámsonházai egyháznak ajándékozta a gyülekezet, így jutott a templom a mostani állapotába.

1 A magyar egyház 1910. október 30-án tartott ülésében Dr Zólyomi Wágner Géza felügyelő azt az indítványát terjesztette elő, hogy a reformáció közeledő négyszázados évfordulójának megörökítésére, egyházunk érvényesülésének előmozdítására, tagjai önérzetének emelésére, áldozatkészségének fejlesztésére, lelkesedésének fokozására, hazánk székesfővárosa legszebb pontjainak egyikén, Istenünk és Krisztusunk dicsőítésére, 1 Annakidején egyházunk egyes tagjai különösen fájlalták, hogy a tornyot le kellett bontani. Stílus tekintetében, ha a templom régi formái megmaradtak volna, a torony is helyén maradhatott volna, de a templomra adott görögös homlokzat és görögös diszítmények kizárják torony alkalmazását görög-római stílusú homlokzat felett. Rómában is le kellett bontani a Pantheon oromfaláról a Bernini által odaépitett két kis tornyot. 2 A templom helyreállítása Deák-téri evangélikus templomunk 1875 utáni állapotában Új templom építése