Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

31 ban nem engedi, hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. Álljon itt tehát annyi, a mennyi elég Nyíregyháza és környéke növény- és állatvilágának nagyobb körvonalokban való megismertetésére. Az élő teremtmények feladata (az embert csak fizikai értelemben véve) az önfentartásban, de még inkább a fajuk fenmaradására és gyarapítására irányuló törekvésükben összpontosítható. Az élő lények czéljuk elérhetésére egyrészt a legtökéletesebb eszközökkel-szervekkel vannak megáldva a legbölcsebben alkotó természet által, de másrészt folytonos harczot kell vívniok a létért, szemben a különböző körülményekkel, éghajlati és talajviszonyokkal, ellenségeikkel. A legnagyobb akadályokat pedig állandó terjeszkedésre törekvésük elébe az ember gördíti, a ki a neki szükséges és hasznos gazdasági, ipari és kereskedelmi terményeket szaporítja, gondozza; azokat pedig, melyeknek hasznát nem veszi, vagy tán közvetve és közvetlenül ártalmára vannak, alkalmatlanok — tűzzel, vassal pusztítja. Innen van, hogy protegált termények foglalnak el minden kedvező tért; az üldözöttek pedig rejtett vagy parlagon hagyott helyeken, utféleken, árkokban, kerítések mellett üregekben húzzák meg magukat. Bizonyára városunk és környékének flórája és faunája is más volt benépesülése előtt, midőn itt-ott fehérlett csak egy-két szerény kunyhó, mint a leendő serdülő város jegőcződés pontja vagy embriója. Előttem vannak a messzeterjedő, városunk területét épen derekán két oldalról szűkre szorító lápok, ingovánvok, mocsarak, melyek vízi növények és állatok eldorádói