Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

1 2 GEDULY HENRIK — jelentékeny magasságuk daczára, — valamikor vízzel voltak borítva. Ezen feltevésre engednek következtetni azon vastag s még ma is található nádgyökerek, melyek homokdombjainknak különben megfoghatatlan sajátságait képeznék. Az emiitett dombok kivételével tehát egész Nyíregyháza területe egykor a Tisza áradásai és földalatti erei által táplált álló-víz volt, melyekben a főáramlat irányát a város keleti és nyugati részén folyó erek jelelik, különösen az az ér, mely Császárszállás felől indulva, a Debreczen-Szerencsi vasút mentén egész területünket keresztül hasítja. Mielőtt a vízszabályozással az emberi ész, mint talajalkotó tényező fellépett, volna, a lalajképzéshez egyedül az üllepcdés járult hozzá. Az anyagot az üllepedéshez részben a Tisza áradásai állal hozott iszap, részben a homokdombokról a szél által lehordott futóhomok szolgáltatta. Ez magyarázza meg azt, hogy egyes, — a vízáramlatoknak kitett — területeken két méter mélységre is 7 féle talajváltozatot találhatunk, ott pedig, hol a vízáramlatok egyáltalában nem voltak vehemensek, megmérhetetlen mélységig csupa könnyű homoktalajaink vannak, jelezve azt, hogy ide semmiféle keverék alkatrészek nem juthattak — s a víz talaj-képző működése mellett a fontosabb tényezőt a szél képviselte. Az egyes dombok közzé szorult völgyekben, melyekből a víznek a felületen semmiféle lefolyását fel nem fedezhetjük, mindenütt szikes foltokkal meg-megszakitott fekete, kötöttebb vagy közép-kötöttségű vályog-talajokat lelünk, melyek megegyeznek ugy termékenységre, mint jellegre azon iszap-talajjal, melyet a Tisza mellett, a vármegye dadai alsó és felső járásában találunk. — amiből nyilván való, hogy medenczéink talaja, — kivéve egyes katlanokat — a tiszai iszappal egyenlő eredetű. Ezen talajnemek teljesen elütnek hazánk többi részein található iszapos lerakodásoktól; mert míg ezek pl. a Duna vízkörnyékén, vagy a Duna és Tisza vízkörnyékének egyesülésé-