Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBEN. 29 nél lősz-lerakodások, addig a Nyíregyházán található laposokon a talaj nyirok-talaj, mely a lösztől abban különbözik, hogy földpátok elmállása által keletkezik, kövületeket nem tartalmaz és a savakra nem reagál. Egy sajátos jelenség található azonban az Ér-folyó mentén, hol a nyirok és lősz egymás mellett fordul eiő. Ha pl. az Ér-folyó mellett Nyíregyháza város tulajdonát képező Ér-kaszálón, vagy a Fitkonidesz-féle tanyán az ér mellékét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a parton jobbról-balról átlag mintegy 150 méter szélességben az érrel parallel halad egy lősz-vonal, mely a lősz-csigákat (Helix Hispida, Helix Arbustoruin, Glausilia Pomila, Suceinea Oblonga, és Puppa Muscorum) mérhetetlen mennyiségben tartalmazza, addig ezen lősz-vonaltól jobbra és balra szikes nyirok található. Ennek egyedüli magyarázatát az adja meg, ha feltesszük, hogy a pontusi mélyedmény, mely a lősz-lerakodás korában egy magas édes vízi-tó volt (tehát nern tenger), és ennek egyik öblét képezte Magyarország medenczéje, ezen medenczének az a része, amely Nyíregyháza területét foglalta magában, a tóban egy folyóval bírt, mely a tó többi részei között az összeköttetést fenntartotta, folytonos mozgásban volt és a velehozott lősz iszapot két partján lerakta, anélkül, hogy az álló víz többi részeiben a lerakodást befolyásolhatta volna. Ezen feltevésre vall különben a másik ős vízvonalnak azon sajátsága, hogy a szikes nyirok alatt mintegy 1*5 láb vastagságú hullámosan fekvő szikes márga réteget foglal magában. Ezekben adván elő a talaj keletkezését, midőn megemlítem, hogy egész talajunk egyes foltokat (lősz vagy mész foltok) kivéve, az erdős Kárpátok déli lejtője kőzeteinek elmállási terméke, áttérek a különböző talajnemek ismertetésére. Nyíregyháza város területén, mint alaptalajnemeket megkülönböztethetjük a homoktalajt és nyirok-talajt. — A többi előforduló talajok pl. a turfa és lősz oly csekély mennyiségben jönnek elő, hogy megemlítést csak, mint sajátlagos tünetek érdemelnek.