Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
\ 5 A tót nemzetiségű pozsonyi theologusok tüntetése, 7) Kollár János budapesti volt tót lelkész, a pánszlávizmus első fanatikus hirdetője születése centennáriumának fényes megünneplése, az egyházkerületi határozatok a kerületi pénz- és levéltárnak Pozsonyból Liptószentmiklósra átvitelére és Liptószentmiklóson egviót nyelvű gimnázium felállítására vonatkozó határozat még csak olajat öntöttek a tűzre és még jobban felkorbácsolták a szenvedélyeket. Hozzájárult még az is, hogy a kisebbségben lévő három magyar egyházmegye megbizottait kizárták a bizottságokból és közülük nem küldtek ki egyet sem az egyetemes közgyűlésre. 8) (8. A clunánivmeni egyházkerület nemzetiségi többségének letörésére irányuló tervek és javaslatok. — A dunáninneni egyházkerület magatartása egyre aggasztóbbnak tűnt fel és nagy elkeseredést váltott ki a többi egyházkerületnél, úgy, hogy erre való tekintet el a bányai egyházkerület 1894. évi október hó 2-án tartott közgyűlésén Fabiny Teofil egyházkerüle i felügyelő és Pulszky Ágoston felvetették az egyházkerületek új beosztásának szükségességét és célszerűségét. A bányai egyházkerületi közgyűlés magáévá tette ezt a korszerű javaslatot, melyet az indítványozók azzal indokoltak, hogy a kerületek új beosztását követeli az egyházi közigazgatás alapos rendezése. A beosztás óta le'elt század alatt lényeges közlekedési-földrajzi változások álltak be, továbbá az egyházi terhek egyenletes megosztása és a magyar állam egységének eszméjét veszélyeztető törekvések ellensúlyozása kívánatossá tették, hogy az egyházkerületek az akkor ülésező zsina'on már úi beosztást nyerjenek. A bányakerületi közgyűlésnek az egyházkerületek új beosztására vonatkozó indítványát az egyetemes közgyűlés heves vita után 9) 1893. x évi október hó 4-én tanulmányozás és javaslattétel végett kiadta egv bizottságnak, mely három hónap alatt köteles volt javaslatát elkészíteni. Ezen idő alatt a pánszláv érzelmű nemzetiségek röpiratokban és sajtó útján országszerte ádáz gyűlölettől sugalmazott rágalmak terjesztésével izgattak az ellen, hogy az egyetemes egyház a dunáninneni egyházkerület eddigi területét megbontani javasolja a zsinatnak. 1 0) A bizottság báró Prónay Dezső elnöklete alatt alapos és beható tárgyalás után szintén szükségesnek tartotta az új területi beosztás ke7) András Pál, Bodnár Gyula és Chorváth Kristóf pozsonyi theologusok katonasorozás alkalmával a magyar oskiit megtagadták és tótul kívántak esküdni. (Thébnsz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891—94-iki országos zsinatának története. Budapest, 1895. 475. 1.) 8) U. o. 475—476. 1. A nemzetiségek részéről keményen támadták a javaslatot Jánoska György, Gyula Máté, Boór Lajos és Mudron Pál. 1 0) Különösen izgága röpirat jelent meg 1894-ben Turócszentmártonban (39. 1.) „A szláv nyelv védelme az 1893. év október hó 4. és 5-én tartott egyetemes gyűlésen" címen.
