Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
6 resztülvitelét, javaslatának indokolásánál azonban csak utolsó érvnek hozta fel álláspontjának igazolására a nemzeti szempontot, mely a dunáninneni kerületben ellenlétet szított és megakadályozta a békés és sikeres egyházi együttműködést. I Az új területi beosztásnál azonban a bizottság „a történeti tradíciók s az eddigi összetartozás kapcsait nem óhajtaná meglazítani és szükségesnek tartja még, hogy a közlekedési és etnográfiai tekintetek, valamint a lélekszám aránya is figyelembe vétessék." 1 1)) A bizottság által kidolgozott tervezet azonban felállított elveihez nem volt eléggé következetes és ennek tudhaló be, hogy az általános tetszésre nem talált. Az egyházkerületek közül csak a tiszai tette a tervezetet magáévá, de az sem feltétlenül. Az érdekelt dunáninneni egyházkerület veszélyeztetve látta tót többségű összetételét és ünnepélyesen óvást emelt az egyházkerületek új beosztása ellen. Az egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság elkészített javaslata és az egyes kerületektől az egyetemes közgyűléshez felterjesztett indítványok 1894. évi május 24-én kerültek tárgyalásra. Miután e tárgyalásoktól előreláthatólag eredményt várni nem lehetett, a közgyűlés az egész kérdés komplexumát az erre vonatkozó összes javaslatokkal együtt a zsinat elé terjesztette, mivel e kérdés eldöntése különben is a törvényhozó lestület hatáskörébe tartozott. 1 2) 9. A zsinat 189U-ben új területi beosztást ad a dunáninneni egyházkerületnek a nemzetiségi (pánszláv) törekvések letörésére. — A zsinat négy napon (június 7—10-ig) át tárgyalta heves és szenvedélyes viták mellett az egyházkerületek új beosztásának kérdését. 1 3) A legváltozatosabb tervek és ötletek merültek fel és egyre izzóbbá lett a hangulat, mikor a dunáninneni tót érzelmű zsinati képviselők, nagyobb zavarkeltés céljából, három beadványt adtak be a zsinathoz, melyekben tiltakoznak a zsinatnak egyházkerületükkel szemben elkövetendő erőszakoskodása ellen és mivel nem óhajtottak részesei lenni ilyen „egyháziatlan" és „lelketlen" munkának, lemondtak zsinati tagságukról. 1 4) A zsinat megőrizte higgadtságát, tudomásul vette a zsinati tagok lemondását és az első beadvány aláírói! 1 3) sértő és felháborító kifejezéseikért megdorgálta, a beadványt pedig további intézkedés végett kiadta az egyetemes közgyűlésnek. Az egyre jobban kiélesedő ellentéteket báró Prónay Dezső egyenl x) Thébusz i. m. 484. 1. 1 2) 1894-iki (májusi) egyetemes gyűlés jkv.-nek 12-ik pontja. 1 3) Mikler Károly dr.: Magyar evangélikus egyházjog c. munkájában Budapest, 1906. „Az egyházkerületek arányosítása" c. fejezetben 474. s köv. 1. szintén részletesen érinti e harcokat. 1 4) Thébusz i. m. közli e három beadvány eredeti szövegét a 496—501. 1. 1 5) Az első beadványnak (1894. június 7-iki keltezéssel) aláírói voltak: Leska János, Moekó János, Fajnor István és dr. Stefanovits Milos. *
