Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
21 az egyházi élet fejlesztése, gondozása könnyebbé vált és a hívő úgyszólván állandóan érintkezésben lehetett főpásztorával. 2. Egyházvédelmi érvek: A hitélet erősítését a főpásztor kisebb területen jobban biztosíthatja, mint mammu'th-kerületb&n, ahol a püspök vagy állandóan úton van s kénytelen elhanyagolni saját egyházközségének lelki gondozását, vagy állandóan otthon tartják a kormányzás és irányítási gondjai s ez esetben elveszti a lelki kapcsolatot kerületének igeszomjas híveivel. A történelem tanúsága szerint a kis kerületek sohasem váltak az egyház kárára, sőt azokban csak megerősödött a hitélet, hitbuzgóság, áldozatkészség. Tudatában volt és van ennek egyébként a klasszikus szervezettel bíró római katholikus egyház is, mely Mária Terézia korában úgyszólván hívek nélküli területeken létesítette a szepesi, besztercebányai, szombathelyi, székesfehérvári és munkácsi püspökségeket. Ezeken az egykor úgyszólván színtiszta protestáns területeken a katholikusok száma, a jól szervezett püspöki egyházmegyékben, ugyancsak megszaporodott. A Carolina Resolutio secunda éppen azért engedélyezett csak négy egyházkerületet, hogy egy-egy kerületen belül, a nagy távolságok és a közlekedési eszközök hiányos volta miatt az evangélikus hívek lelki gondozása vagy egyáltalán ne legyen lehetséges, vagy csak nagy nehézségek árán történhessék. Egyenesen a róm. kath. egyház érdekében tartotta I. Ferenc király is 1802-ben a magyar érsekségek és püspökségek számának gyarapodását, mikor a kancellárral közölte, hogy az egri püspökségnek érsekségre való emelését és a kassai és szatmári püspökségnek felállítását megkívánja egyfelől „az egyházi fegyelem értékelése, másfelöl a magyar klérussal szemben való tisztelet."™) A jelenlegi 534 ezer evangélikus lelki gondozása és kormányzása túl sok munkát követel a négy kerület élén álló püspöktől. Egyházvédelmi szempontból sokkal egészségesebb volna, ha mintegy 80 ezer hívő kormányzása és evangelizáló munkája tartoznék egy püspök joghatósága alá. E szerint a négy egyházkerület helyett tulajdonképpen hatot kellene a mai közlekedési, földrajzi, politikai (nemzetiségi) és mindenekelőtt egyházvédelmi érdekeknek megfelelően felállítani és megszervezni. Az egyház tekintélyét kifelé csak emelné a kerületek nagyobb száma és egy nagyobb püspöki kar. A papság jelesen képzett és vezetésre hivatott tagjai közül is többen érhetnék el e magasztos egyházi és fontos közjogi méltóságot. 3. Közjogi és politikai szempont: A királyi kegyből engedélyezett négy kerület tervezett összevonása közjogi szempontból is aggályos és káros. A kerületek számának csök4 0) Eekhart Ferenc: A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltés? Mária Terézia korától 1918-ig. Budapest, 1935. 23. 1.
