Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
22 kerítésével együtt jár az egyház súlyának és a kormányhatalomra gyakorolt befolyásának csökkenése is. A törvényhozásban való részvételi jog még jobban összezsugorodnék, mert míg a főrendiházhoz viszonyítva a felsőházban az evangélikus egyház tagjai száma máris kettővel leszállott, 5 0) a kerületek összevonása esetén idővel újabb csökkenés várható. A kerületek összevonása, közjogi természeténél fogva, politikumot is jelent és tágabb szemszögből mérlegelve, az ország területi integritása reményének feladását jelenti. Az új beosztás károsan befolyásolná a revíziót is és azzal, hogy az utódállamok elbitorlását mintegy megerősítené, elcsatolt területen élö magyar hittestvéreinket minden reményüktől megfosztaná. Alig akadhat olyan magyar politikus, ki ilyen nagy horderejű politikum felvetéséért a történelmi felelősséget vállalni merje. 4. Nemzetközi jogi szempont: A tiszai és dunáninneni evangélikus egyházkerület megszüntetésének és a kerületek új beosztásának a nemzetközi jog szempontjából is súlyos következményei volnának. Az esetben a szlovenszkói keleti és nyugati egyházkerületek azonnal a tiszai és dunáninneni egyházkerületek jogutódjai gyanánt lépnének fel és kiszámíthatatlan jogi és anyagi természetű követelésekkel állanának elő a magyarhoni evangélikus egyházzal szemben. Igényt tartanának mindenekelőtt a Baldácsy-alapra 5 1) és valóban nehéz volna ma ielőre látni, mit ragadna magával ez a lavina, melyet egyesek a racionalizálás jelszava alatt akarva vagy nem akarva elindítottak. E kérdés felvetését tehát sem közjogi, sem poltikai vagy nemzetközi jogi szempontok nem teszik ma kívánatossá, sőt az egyházi érdek egyenesen köve eli a kisebb territoriális kerületek létesítését. 5. Takarékossági szempont: A takarékosság szempontjából tartják egyes egyházi vezérférfiáink szükségesnek a két kisebb, megcsonkított egyházkerület megszüntetését. Bár felette szükséges, hogy a racionalizálás gondolata érvényesüljön a megcsonkítot egyházkerületek háztartásában s vezérelje annak vezetőit, de a magasabb egyházi, közjogi és politikai érdekekre való tekintettel az összevonás gondolatát mégis el kell ejteni. Le kell szállítani a kormányzás és közigazgatás költségeit, össze kell vonni az öszszes bizottságok működését, amint az eddig is történt, mert a napokra nyúló tanácskozások lehetetlenné teszik a helyes időbeosztást és az idő kihasználását. 5 0) 1926:XXII. te. 4. §-ának jogfosztó rendelkezését részletesen tárgyalta Zsedényi Béla dr.: A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház főtisztviselőinek részvétele az országgyűlés felsőházában. Miskolc, 1926. (Miskolci ev. jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára. 29. sz.) e. tanulmányában. 5 1) Lásd Baldácsy Antal végrendeletét Patay Pál dr.: Báró Baldácsy Antal élete c. munkájában. Budapest, 1926. 103—106. 1.
